Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi gazdasági eredmények a társas formában működő vállalkozások vagyoni helyzetének eddigi legjelentősebb gyarapodását hozták. A társaságok jegyzett tőkéjének összértéke 1645 milliárd forinttal, saját vagyona pedig 3168 milliárd forinttal, azaz csaknem egyharmadával emelkedett. A vagyonváltozás lenyűgöző, ám a részletek óvatosságra intenek - véli Pitti Zoltán.
A tavalyi év legjelentősebb változása az elemzés szerint a társasági vagyon főbb tulajdonoscsoportok közötti megoszlásában figyelhető meg. Folytatódott az állami, az önkormányzati és szövetkezeti tulajdon részarányának mérséklődése (ezen belül az állam tulajdonosi szerepköre a lélektani határt jelentő 10 százalék alá zuhant), miközben a magyar tulajdonú társaságok vagyoni részesedése fogyásnak indult. A változások természetszerű következménye, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások tulajdonosi részesedése az 1998. évi 38-ról 49 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi örvendetes vagyongyarapodás alapvetően a külföldi érdekeltségű vállalkozások körében ment végbe. A vállalkozások tavalyi pénzügyi beszámolóinak ismeretében aligha egyedi esetről van szó, így a folyamat az idén is folytatódhat.
Mindez komoly gondokkal fenyeget - véli Pitti. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint felerősödik a külföldi tőketulajdonosok profitrepatriálása, ami már a jelenlegi tulajdonosi szerkezet mellett is a folyó fizetési mérleg jelentős romlását vonná maga után. A másik lehetséges kimenetel szerint a külföldi érdekeltségű vállalkozások visszaforgatják a megtermelt nyereséget a gazdaságba, ami viszont a társas vállalkozások tulajdonosi összetételének változását, a külföldi tulajdon növekedését és a magyar tulajdon csökkenését vonja maga után.
Ugyancsak problémás a saját vagyon változásának ágazatok, régiók, illetve a vállalkozások mérete szerinti megoszlása, mert e szempontok szerint vizsgálódva is nagyfokú és egészségtelen a koncentráció. A saját vagyon növekménye kimagasló az ingatlanszolgáltatás (30 százalék), a kereskedelem (20 százalék), valamint a pénzügyi szolgáltató szektorokban (20 százalék), míg a hozzáadott érték előállításában meghatározó szerepet játszó feldolgozóiparra alig egytizedes részarány jut. Az egyéb ágazatok méltatlanul alulreprezentáltak, s nem kevés szervezet esetében még ma is vagyonfogyás érzékelhető. A saját vagyon növekményének majd egyharmada jut a nagyvállalkozásokra; 50 százalék ot meghaladó a mikrovállalkozások részesedése, s csak a fennmaradó 14-15 százalékon osztoznak a kis- és középvállalkozások, ami nem felzárkózásukra, inkább lemaradásukra enged következtetni.
A vállalkozási célú vagyon összértékének és évenkénti változásának területi jellemzői - ha lehet - minden korábbinál koncentráltabbak. Az ország nyugati térségei, a főváros és az autópályákra felfűzhető megyék a folyamat egyértelmű nyertesei (Győr, Vas, Fejér és Pest megyékre, valamint a fővárosra jut a vagyonnövekmény 80 százaléka), míg az ország egyéb térségeiben mind az inflációs indextől, mind az amortizációs hányadtól elmarad a vállalkozói vagyonváltozás üteme.
B. Z. - M. D.
