Befektetés

Szerbiában is kifogásolja a jegybanktörvényt az IMF

Az augusztusban elfogadott szerb jegybanktörvényről és a szerb makrogazdasági kilátásokról tárgyal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Belgrádban hétfőtől. A küldöttség − a magyar helyzethez hasonlóan − Szerbiában is aggódik a helyi jegybank függetlenségéért. Mindez azért kellemetlen a szerbek számára, mert a gazdasági problémákkal küszködő Szerbia tavaly októberben ugyan kötött 1,1 milliárd eurós készenléti hitelmegállapodást, de azt az IMF 2012. februári felülvizsgálata után befagyasztották, mert megítélésük szerint az idei költségvetés nincs összhangban a hitel feltételeivel. A gondot az jelenti, hogy augusztus eleje óta a szerb központi banknak új vezetője van, miután a belgrádi parlament Jorgovanka Tabakovic közgazdászt, a kormánykoalíció egyik parlamenti képviselőjét választotta meg a Szerb Nemzeti Bank elnökének. Dejan Soskic, a jegybank előző vezetője július végén mondott le, tiltakozva a jegybanktörvény módosítása ellen, amely szerinte csorbítja a központi bank függetlenségét. A szerb parlament azonban módosította a jegybanktörvényt.

Megpihentek a pesti részvények

A globális részvénypiacokon ugyan általánosan jó volt a hangulat az elmúlt hét második felében, de hétfőn mindenhol megtorpant a rally. Pesten is mérsékelt volt az emelkedés a nap végén − igaz, a két vezető papír így is szép pluszban végzett. A Budapesti Értéktőzsde parkettjén a pozitív európai és amerikai fejleményeken túl támogathatta a részvényárfolyamokat a miniszterelnök nyilatkozata az IMF-hitelről is. A nap elején még úgy tűnt, hogy folytatódni fog a nagy emelkedés, a bikák azonban elfáradtak, ezért délre már stagnálásba, majd kisebb esésbe rántották a vezető pesti indexet. Mégis maradt némi optimizmus a piacban, ezért a zárásra felrántották a BUX-ot félszázalékos pluszba, 18 334 pontra, ami csak tíz ponttal marad el a délelőtti napi maximumtól. A forgalom viszont nem volt túl komoly, mindössze 6 milliárd forint értékben adták-vették a papírokat, ami a sivár nyári napok kötésösszegéhez áll közelebb. A blue chipek ugyan vegyesen zártak, a két vezető papír azonban lendületesen erősödött. Az OTP és a Mol egyaránt 1 százalék körüli emelkedést tudhat maga mögött, a bankpapír 3919 forinton, az olajrészvény pedig 17 460 forinton búcsúzott. A Magyar Telekom 3 forintot erősödött és 429 forinton zárt. Az utolsó üzletet a Richter papírjaira 38 950 forintos árfolyamon kötötték, így a nagyobbik gyógyszergyártó 0,6 százalékos gyengüléssel fejezte be a kereskedést, igaz, járt komoly pluszban és nagyobb mínuszban is. Az Egis ezzel szemben javított és 1,1 százalékos emelkedés után 17 300 forintig ment felfelé. Az E-Star háza táján még mindig nagy a bizonytalanság, talán ennek is következménye a kis energiarészvény 14 százalékos zuhanása; a 30 millió forintos forgalom java a délelőtti eladásoknál zajlott, az esést már nem vették meg a befektetők.

Csúcsra pörög az európai vállalati kötvénypiac

Érezhetően felpörgött a vállalati kötvénypiac, miután az alacsony kamatkörnyezetben beinduló hozamvadászat eredményeként rekordalacsony hozamok mellett bocsáthatnak ki kötvényeket a társaságok, ellensúlyozva ezzel a visszaeső hitelezést.

Vörösben zárt Európa

Egy olyan hét után, mint amilyen a legutóbbi volt, amikor éves csúcsokat döntögettek vagy annak közelébe értek a tőzsdék, egy tipikus, kicsit mínuszba forduló hétfőt láthattunk − magyarázta a visszaesés okait Steen Jakobsen, a Saxo Bank elemzője a Marketwatchnak. A piac egyelőre várakozó állásponton van, mindenki a szerdai német eseményeket mérlegeli, amikor a Alkotmánybíróság dönt az ESM sorsáról. Bár az elemzők szerint zöld utat kap a német Alkotmánybíróságtól a kötvényvásárlási csomag, egy esetleges visszautasító válasz komoly piaci mozgásokat okozhat. Ugyancsak érdeklődve várják az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntését és az azt követő kommentárt, amely a hét második felére várható. A bizonytalan hangulat miatt ingadoztak a főbb európai tőzsdék, többször kerültek pluszba, illetve mínuszba is, a napot végül a londoni FTSE−100 0,03 százalékos, a frankfurti DAX 0,01 százalékos, míg a párizsi CAC−40 0,37 százalékos eséssel zárt. A periféria tőzsdéi sem teljesítettek túl fényesen, a milánói FTSE-MIB 0,11, a madridi IBEX−35 pedig 0,32 százalékot vesztett értékéből. Ahogy a tőzsdék, úgy a cégek is hullámzó teljesítményt produkáltak: az új budapesti metrószerelvényeket szállító Alstom például csaknem két százalékot esett, miután a Goldman Sachs leminősítette a papírjait, de ugyanez az indok küldte 2,5 százalékos mínuszba a Phillipset is. Jó napja volt viszont a Lufthansának, mert miután az UFO szakszervezet beszüntette a sztrájkot, két százalék feletti mértékben erősödtek a részvényei. Ugyanazok a hírek mozgatták a tengerentúli tőzsdéket is, így azok is hasonló teljesítménynél tartottak lapzártakor: amíg a Dow Jones ipari átlaga 0,02 százalékos pluszban, addig a Nasdaq 0,39, a S&P−500 pedig 0,08 százalékos mínuszban volt pénteki értékéhez képest.