Befektetés

Sok tőke áramlott be az alapkezelőkhöz

A hozam és frissen befolyó tőke is növelte a nyilvános befektetési alapokat, szeptemberben 39 milliárddal hízott a kezelt vagyon. Az összképet némileg rontotta, hogy több zárt végű alap is megszűnt, amelyekben több mint 67 milliárd forint fialt, így a Bamosz-tagok által kezelt befektetésialap-portfóliók értéke összességében 25 milliárd forinttal csökkent.

Kedvezőek voltak a makrofeltételek az elmúlt hónapban

Szeptemberben a kedvező nemzetközi hangulat drágította a magyar eszközöket is. A forint stabilan mozgott a 282−286 közötti sávban az euróval szemben, az állampapírhozamok a hozamgörbe elején 20−40 bázisponttal, a közepén 10−20 bázisponttal csökkentek, míg a hosszú végén nem változtak. Az ország cds-felára 40 bázisponttal, 385 bázispontra csökkent. A jegybank monetáris tanácsa a kedvezőtlen inflációs jelentés ellenére ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely így 6,50 százalékra mérséklődött. Az amerikai 10 éves papírok hozama 9 bázispontot emelkedett, miközben az S&P−500 részvényindex is feljebb zárt az előző hónaphoz képest. Az USA-ban kétéves csúcsra emelkedett a használt lakások értékesítése, míg az új lakásépítések száma elmaradt a várttól. Szeptemberben a kelet-közép-európai részvénypiacok teljesítményét mutató CETOP−20 index 5,10 százalékot erősödött. A régiós részvénypiacok közül a legmeggyőzőbb havi teljesítményt a magyar nyújtotta. A BUX index 6,14 százalékkal nőtt az elmúlt hónapban. Ehhez képest a lengyel index valamivel szerényebb, 5,01 százalékkal emelkedett, míg a cseh index gyakorlatilag stagnált, 0,14 százalékos elmozdulásával. A szeptember jól alakult a fejlődő piacokon is. Az MSCI Emerging Market Index dollárban számítva majdnem 6 százalékkal erősödött. Ez a forint 2 százalék körüli felértékelődését is figyelembe véve 3,7 százalékos havi forinthozamot jelentett a befektetőknek. A legjobban a korábban lemaradó indiai piac teljesített − a befektetők bíznak a bejelentett reformokban −, míg az egész évben szárnyaló török piacnak ezúttal csak stagnálásra futotta az erejéből.

Óriás bírságot kapott az ING Alapkezelő

Kétszázmillió forintos bírságot szabott ki az ING Alapkezelőre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) − jelentette be a felügyelet a múlt hét végén. Az ügy érdekessége, hogy a PSZÁF a jogszabálysértések miatt a nyomozóhatósághoz is fordult, ez pedig igencsak ritka az ilyen esetekben. Egyben felszólította az ING-t, hogy a jövőben tartsa be a pénztári vagyonkezelési jogszabályokat, mert a vizsgálata szerint a cég a vagyonkezelésnél több milliárd forintnyi költséget vont el jogsértően az önkéntes és magán-nyugdíjpénztári tagjaitól. A PSZÁF ugyanakkor azt is közölte, hogy az érintett pénztártagok szeptember végégig már visszakapták pénzüket. A felügyelet célvizsgálatot folytatott az ING alapkezelőjénél az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárának pénztári vagyonkezelése során fölmerült költségek jogszerűségének áttekintésére, 2008 januárjáig visszamenőleg. A határozat szerint az ING alapkezelője indokolatlan többletköltséget okozott a nyugdíjpénztári tagoknak, miközben ugyanakkora összegű vagyoni előnye származott egyes, általa kezelt befektetési alapokban történt befektetéseinél. A kimutatott jogtalan tagi többletköltség közel 3,19 milliárd forint volt.

Nem bíznak a magyar pénz- és tőkepiacban a szakértők

A forint leértékelődésére számítanak, illetve a BUX indextől sem várnak jó teljesítményt azok a szakemberek, akik a német ZEW intézet és az Erste Bank friss felmérésében mondták el véleményüket. A jelentés szerint a magyar gazdaság a régióban kibérelte az utolsó helyet.