BUX 141691.73 -1,32 %
OTP 45790 -2,41 %
header

Befektetés

10.
30.
00:00

Újra Európában próbálkoznak az amerikai pénzpiaci alapok

Kezdenek visszatérni Európába az amerikai pénzpiaci alapok, miután az utóbbi években a válság miatt minimálisra csökkentették kitettségüket − írja a tíz legnagyobb, összesen 650 milliárd dollárt kezelő szereplőt szondázó jelentésében a Fitch Ratings. Dollárbázison szeptemberben 16 százalékkal volt magasabb az amerikai pénzpiaci alapok kitettsége az eurózóna bankrendszere felé, mint egy hónappal korábban; ezek a szereplők az európai bankok legfontosabb dollárforrásainak számítanak. Ráadásul július óta − amikor Mario Draghi híres londoni beszédében egyértelműen jelezte, hogy mindent meg fog tenni az európai jegybank a valutablokk egyben tartása érdekében − folyamatosan nőtt a pénzpiaci alapok európai kitettsége. Ez persze még továbbra is alacsony: a tavaly májusi 30 százalékos csúcs után a teljes kitettség most mindössze 11 százalék. A Fitch szerint mindenesetre a konzervatív és ijedésre hajlamos pénzpiaci alapok növekvő bátorsága mindenképpen jó jel az európai válságkezelésbe vetett befektetői bizalom szempontjából − hivatkozza a hitelminősítő tanulmányát a Financial Times. Az év elején még az LTRO-k utáni látszólagos stabilizálódás idején is elkezdtek visszamerészkedni ezek az amerikai alapok az európai piacra − így akkor tovább enyhültek az eurózóna bankjainak dollárfinanszírozási nehézségei −, ám késő tavasszal és nyáron ismét drasztikusan csökkenteni kezdték kitettségüket.

Szerző(k):
Kasnyik Márton
10.
29.
00:00

Egyre szélesebb a Libor-botrány köre

Összesen 16 banknál vizsgálódnak az amerikai hatóságok a londoni bankközi kamatláb (Libor) manipulációjának gyanúja miatt − írja a Bloomberg. A lista nem nyilvános, az eddigi információk szerint azonban a vizsgálat alatt álló eddigi hét bank között volt eredetileg a JP Morgan és a Barclays, az újabb kilenc bankkal 16 tagúra bővült listán pedig ott van a Société Générale, a Royal Bank of Canada, a Bank of America, a UBS, a Deutsche Bank és az HSBC is. A Bloomberg szerint még a Credit Suisse, a Bank of Tokyo Mitsubishi UFJ, a Norinchukin Bank, a Rabobank, a Lloyds és a West LB is érintett lehet.

Szerző(k):
Deák Bálint
10.
29.
00:00

Hirtelen rángatták meg a forintot

Gyorsan és nagyot fordult a magyar deviza árfolyama a hét utolsó napjaiban. A csütörtökön még 278 forint közelében forgó euró árfolyama péntekre ismét 280 forint fölé szaladt, sőt délelőtt már 282,50 környékén is adták-vették a közös európai devizát. Annak ellenére gyengült a forint, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt nyilatkozata: a kormány elkötelezett a jövő évi hiánycél tartásával kapcsolatban. A nemzetközi hangulat azonban borúsabbra fordult, és a piaci szereplők kezdték azt is felfogni, hogy Magyarország távolabb került az IMF-megállapodástól. Bár ez utóbbit délután cáfolták, ez már nem volt elég a forint erősödéséhez. Az euró így is 280 forint felett ragadt péntek délután. A forint szempontjából a jövő heti MNB-ülésnek lehet árfolyammozgató hatása. A péntek délutáni, vártnál jobb amerikai növekedési adat nem hozott viszont jelentősebb mozgást az euró/dollár keresztárfolyamban. Az euró ugyan a hírt követően erősödött kicsit, de ezzel együtt is alig haladta meg az 1,29-es szintet a keresztárfolyam. A dollár értéke így 218 forint volt délután, míg a frankért közel 233 forintot kellett adni. A diszkontkincstárjegyek hozama 1−5 bázisponttal nőtt pénteken, míg az állampapíroknál már jelentősebb, 15−18 bázispontos növekedés volt a hét utolsó napján. A referenciahozamok ennek köszönhetően 5,98 és 6,83 százalék között mozogtak.

Szerző(k):
Deák Bálint
10.
29.
00:00

Újabb pénzt kapott a PannErgy

Vissza nem térítendő állami támogatásban részesült a PannErgy leányvállalata, a DoverDrill Mélyfúró Kft. A cég 126 millió forintot kapott a fúrási technológia fejlesztésére. Az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának támogatási rendszerében azért kapott támogatást a társaság, hogy a jelenlegi hagyományos Rotary fúrási technológiát továbbfejlessze. A fejlesztéstől azt várják, hogy jelentős költségmegtakarítást érnek el, ráadásul a fúrás ideje is 30 százalékkal rövidülhet. A cég szempontjából tehát inkább az lehetne árfolyamnövelő hatású, ha valóban sikerülne hatékonyabb módszert kifejleszteni, a most megkapott pénz ugyanis ekkor hozhatna hasznot a részvényeseknek is.

Szerző(k):
Deák Bálint