Befektetés

Az USA ütötte ki a tőzsdéket

Egész nap rossz hangulat volt pénteken az öreg kontinensen, így a lassú lefelé csorgást csupán felgyorsította az a hír, amely szerint csak a várt felével nőtt a mezőgazdaságon kívüli munkahelyek száma márciusban az Egyesült Államokban − ez pedig kilenchavi mélypontnak felel meg. Az adat azt mutatja, hogy a válságból való kilábalás talán mégsem lesz olyan gyors, mint azt az utóbbi hetekben reméltük, így valószínűleg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed sem hagy fel eddigi monetáris politikájával − kommentálta a visszaesést a Marketwatch-nak James Ashley, a RBC Capital Markets közgazdásza. Ezek után nem meglepő, hogy nagy eséssel zártak a főbb európai tőzsdék, a londoni FTSE−100 1,5, a frankfurti DAX 2, míg a párizsi CAC−40 1,7 százalékot esett. Mindez azt jelentette, hogy a heti teljesítmény is mínuszos lett, hiszen a londoni index 2,5, míg a német és a francia egyaránt 1,8 százalékot vesztett értékéből. A céges hírek közül érdemes kiemelni a légitársaságokat, amelyek a kínai madárinfluenzával kapcsolatos hírekre óriásit zuhantak, gondolván, ez majd negatívan hathat a légi közlekedésre is. Ennek megfelelően az Air France−KLM 7,8, a Lufthansa 4,3, míg az Easyjet 6,4 százalékot vesztett értékéből − utóbbi részvényt a vártnál rosszabb negyedéves eredmények is sújtották. Nem volt jó napjuk a német bankoknak sem: a Deutsche Bank 0,1, a Commerzbank pedig 1,4 százalékot bukott. Ugyanez a hír ütötte ki a tengerentúli tőzsdéket is: a Dow Jones ipari átlaga 0,3, az S&P−500 0,4, míg a Nasdaq 0,7 százalékot esett. A mínuszok a heti teljesítményen is meglátszódtak: a DJIA viszonylag szerény, 0,1 százalékot vesztett értékéből, az S&P−500 viszont már egy százalékot, amire december óta nem volt példa, a Nasdaq pedig november eleje óta nem bukott két százalékot egy hét alatt.

Londonban továbbra is a forint ellen fogadnának

A magyar jegybank nem törekszik szándékosan a forint gyengítésére, ennek ellenére azok a befektetők járhatnak jól, akik a magyar deviza gyengülésére játszanak − vélik a Morgan Stanley elemzői. A cég szerint a csütörtökön bejelentett jegybanki növekedésösztönzés által kiváltott forinterősödés ideális beszállót kínálhat, hogy az euró vagy a lengyel zloty ellenében shortoljuk a magyar devizát.

Megemelte osztalékát az OTP

Az OTP április 26-án tartja éves rendes közgyűlését − jelentette be a társaság. A közgyűlési előterjesztések alapján a bank részvényenként a névérték 120 százalékát, azaz 120 forintos osztalékot fizethet. Az egyes részvényeseknek ténylegesen fizetendő osztalék mértékét azonban a társaság alapszabályának megfelelően számítják ki, azaz a társaság a saját részvénynek minősülő részvényekre eső osztalékot felosztja az osztalékra jogosult részvényesek között. Mindez tavaly azt jelentette, hogy a névérték 100 százaléka, azaz részvényenként 100 forint osztalék helyett a tényleges kifizetés 101,7 forint lett. A részvényenkénti osztalék az idén is nagyjából 2 forinttal emelkedhet a saját részvények figyelembevételével. A tavalyi 28 milliárd forint után így az idén 33,6 milliárd forint osztalékot fizethet tulajdonosainak az OTP, amennyiben ezt az éves rendes közgyűlésen jóváhagyják a tulajdonosok. Az osztalék kifizetése június 10-től várható, ehhez azonban már május 29-ig meg kell vásárolni a részvényt.

Óriáshitelről írt alá szerződést az INA

A horvát INA 400 millió dollár összegű, többdevizás rulírozó hitelről szóló megállapodást írt alá − jelentette be a Mol. A nemzetközi piacon megkötött hitelszerződés általános vállalatfinanszírozási célokat szolgál. A hitelszerződés hároméves futamidejű és további 1+1 évvel meghosszabbítható. A hitelszerződés koordinátorai az Erste Group Bank AG, valamit az ING Bank N.V., az ügynöki szerepet a The Bank of Tokyo-Mitsubishi UFJ Ltd. látta el. A hír azért is érdekes, mert a Mol pár nappal korábban hasonló megállapodást írt alá. A magyar olajtársaság, amely a legnagyobb tulajdonosa a horvát olajcégnek, március 27-én egy 480 millió dollár (110,4 milliárd forint) összegű, többdevizás rulírozó hitelről szóló megállapodást írt alá. A Mol szinte ugyanazokkal a feltételekkel kötötte a megállapodást, mint az INA, bár a kamatokról egyik bejelentés sem szólt.