Befektetés

Javuló portfólió hozta meg a Bank of America profitját

A tavalyi harmadik negyedév vesztesége után ezúttal 2,22 milliárd dolláros profitot ért el a Bank of America − közölte a pénzintézet szerdán. A részvényenkénti eredmény 20 cent lett, ami hajszálnyival felülmúlta a Thomson Reuters elemzői konszenzusában szereplő 18 centet. A javulás elsősorban annak volt köszönhető, hogy csökkent a bank céltartalékolása, ami a hitelállomány javulását jelzi. A céltartalékolás a tavalyi 1,77 milliárd dollárról 296 millióra esett, ami kellemes meglepetés, hiszen még az idei második negyedévben is 1,21 milliárdot kellett tartalékolni. A BofA árbevétele 5,4 százalékkal, 21,53 milliárd dollárra emelkedett, azonban az elemzők 22 milliárd feletti forgalmat vártak a második legnagyobb amerikai banktól. Az elmúlt napok banki gyorsjelentése után a Bank of America is beállt a sorba a JPMorgan és a Citigroup mögé, hiszen mindhárom cégnél jelentősen visszaestek az értékpapír-piaci üzletág eredményei.

Visszavennék a horvátok az INA irányítási jogát

Az INA irányítási jogainak kérdéséről tárgyalnak várhatóan a jövő héten a Mol és a horvát kormány képviselői − értesült a Jutarnji List zágrábi napilap. A Napi Gazdaság úgy tudja, a megbeszélt menetrend szerint havonta egyszer találkozik a két fél. A horvát kormány a mostani tárgyalásokon azt szeretné elérni a helyi lap információi szerint, hogy az INA irányítási modelljét hangolják össze a horvát joggal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvezető igazgatók fontosabb döntési jogosultságai újra az igazgatósághoz kerülnének. Zágráb szerint ugyanis a jelenlegi irányítási modell, amiről még Ivo Sanader volt kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója állapodott meg, ellentétes a kereskedelmi társaságokról szóló horvát törvénnyel. A horvát kormány meg is erősítette a lapnak: egyik legfontosabb célja az, hogy megállapodás szülessen az új részvényesi szerződésről. Mindez azt jelenti, hogy a Molnak kemény tárgyalásra kell készülnie, hiszen a cég az INA legnagyobb részvényese, ami alapján jogosan várja el, hogy beleszólása legyen a cég életébe. Ráadásul a Mol már az első, 25 százalékos csomag megvásárlásakor is igényt tartott a vállalat vezetésén belül a fontosabb pozíciókra, ezzel biztosítva befektetésének megtérülését. Emellett a legfontosabb irányító testületben is többsége van a magyar olajtársaságnak (igaz, a hattagú felügyelőbizottságba három tagot delegálhattak, azonban szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt, aki szintén molos szakember.)

Sikertelen volt a román építőipari cég részvénykibocsátása

Kudarcba fulladt az Adeplast román építőanyag-gyártó elsődleges részvénykibocsátása (IPO), miután a vállalat piacra dobott 33,3 százalékos részvénycsomagja nem keltette fel a nagybefektetők érdeklődését. Pedig a piaci elemzők biztosra vették az IPO sikerét, miután Bukarestben öt éve nem volt részvénykibocsátás, a befektetők meg folyamatosan panaszkodnak, hogy nincs mibe fektetni. A csomag kisbefektetők részére fenntartott 15 százalékát ugyan 4 százalékkal túljegyezték, részvényenként 4,06 lejes áron, az intézményi befektetők részéről azonban nem érkezett elegendő ajánlat ahhoz, hogy az IPO sikeres legyen.

Lemaradt a budapesti tőzsde

Nem sikerült felzárkóznia a nemzetközi piacok optimista hangulatához a Budapesti Értéktőzsdének. A BUX 1,6 százalékot esett, amivel 18 420 pontra tért vissza a vezető mutató. A fontosabb részvények eltérő képet mutattak: továbbra is az OTP teljesít a legjobban a piacon, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom viszont csökkenéssel fejezte be a napot. Nem túl jó jel a folytatás szempontjából, hogy miközben az emelkedéseket rendre átlag alatti forgalmak kísérték, addig a tegnapi esésben az átlagos érték csaknem háromszorosa, 27 milliárd forint volt a részvénypiac forgalma a BÉT adatai szerint.