A veszteség ellenére erős számokat közölt a Mol
Egyszeri tételek miatt masszívan veszteséges lett a Mol a har-madik negyedévben. Ennek ellenére a számok nem rosszabbak a vártnál, különösen a mantovai finomító bezárásától eltekintve.
A veszteség ellenére erős számokat közölt a Mol
Egyszeri tételek miatt masszívan veszteséges lett a Mol a har-madik negyedévben. Ennek ellenére a számok nem rosszabbak a vártnál, különösen a mantovai finomító bezárásától eltekintve.
Megtévesztő a profitok óriási csökkenése
A tavalyi negyedére, 25 milliárd forintra esett a prémium kategóriában jelentő cégek nyeresége az idei harmadik negyedévben. Ez alapján könnyű lenne kijelenteni, hogy nagyon rossz három hónap van a magyar tőzsdei társaságok krémje mögött, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Az összesített árbevétel ugyanis − bár kismértékben, de − nőtt, amit sokan sokkal fontosabb mutatónak tartanak. A profit szempontjából, ahogyan szinte minden másban is, egyértelműen a négy vezető részvény a meghatározó − márpedig éppen a nagyok többsége volt "alulteljesítő" az elmúlt évben. A 11 prémium kategóriába tartozó társaságból ugyanis 6 jobb nettó eredményt ért el, és csupán 4 volt amelyik a tavalyinál rosszabb számokat közölt. (Az Appeninn még nem tette közzé gyorsjelentését.).
Három országban karcsúsít a Raiffeisen
Ukrajnában, Szlovéniában és Magyarországon csökkentené méretét a Raiffeisen Bank, mielőtt új részvényeket bocsát ki − mondta újságírók előtt Bukarestben Karl Sevelda, a csoport vezérigazgatója. A szakember kiemelte, hogy a bank igyekszik kihasználni a szabályozási kedvezményeket a tőkeszükséglet mérséklésére, és növelni próbálja profitját, mielőtt új részvényeket adna ki, hogy törleszthesse a korábban kapott, 1,75 milliárd eurós állami támogatást. Sevelda szerint a Raiffeisennek nem sürgős a tőkeemelés, hiszen a tőkemegfelelési mutatója 10 százalék felett van. Ennek ugyan egy része résztvevői tőke, de 2017-ig azt is beszámíthatják, így még van négy évük, hogy szavatoló tőkével váltsák ki a kérdéses összeget. A közeljövő legfontosabb kihívása vitathatatlanul a tőkeemelés lesz, a szabályozó hatóságok már többször szorgalmazták új részvények kibocsátását. Sevelda elismerte, hogy ez továbbra is a terítéken van forrásbevonásként, de a kibocsátás pontos összegéről és időzítéséről nem árult el részleteket.
Pénteken sem mozdult a forint
Péntek délután 298,25 forintot kellett fizetni egy euróért, ez csak hajszálnyival volt magasabb az előző napi szintnél. A dollárral szemben 221,23-nál állt a magyar deviza, míg a svájci frank 241,79 forintot ért. A régiós devizák közül a lengyel zloty és a román lej gyakorlatilag stagnált, míg a cseh korona kismértékben gyengült az euróval szemben. Az euró/dollár keresztárfolyamban a közös európai deviza erősödése volt megfigyelhető, a jegyzés 0,15 százalékkal, 1,348-ig kúszott fel.
Sokat várnak a jegybanki programtól az ingatlanalapok
Magukhoz tértek az ingatlanalapok a 2008-as likviditási gondok után, bár a korábbinál lényegesen kevesebb szereplő maradt a piacon. A két legnagyobb alap kezelője egyaránt pozitív jeleket lát az ingatlanpiacon, elsősorban a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjától remélik a szektor fellendülését.