Megtévesztő a profitok óriási csökkenése

A tavalyi negyedére, 25 milliárd forintra esett a prémium kategóriában jelentő cégek nyeresége az idei harmadik negyedévben. Ez alapján könnyű lenne kijelenteni, hogy nagyon rossz három hónap van a magyar tőzsdei társaságok krémje mögött, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Az összesített árbevétel ugyanis − bár kismértékben, de − nőtt, amit sokan sokkal fontosabb mutatónak tartanak. A profit szempontjából, ahogyan szinte minden másban is, egyértelműen a négy vezető részvény a meghatározó − márpedig éppen a nagyok többsége volt "alulteljesítő" az elmúlt évben. A 11 prémium kategóriába tartozó társaságból ugyanis 6 jobb nettó eredményt ért el, és csupán 4 volt amelyik a tavalyinál rosszabb számokat közölt. (Az Appeninn még nem tette közzé gyorsjelentését.).

A vezetők részvények közül a Richter volt az egyetlen, amelyik jobban teljesített a tavalyinál. A másik három blue chip összesen 85 milliárd forinttal kevesebb profitot hozott idén, sőt a Mol veszteséges is lett. Ennek ellenére sem az OTP, sem a Mol számai nem lettek annyira rosszak, hiszen egyszeri leírások is lehúzták a negyedévet, míg a tevékenységben több pozitívumot is lehetett találni. Vegyes számokat közölt viszont a Magyar Telekom. A távközlési cégnél az árbevétel és az EBITDA is pozitív meglepetést okozott, míg az üzemi eredmény és a nettó profit elmaradt a várttól. Az osztalékfizetésnél kiemelten figyelt szabad cashflow-termelés, illetve az eladósodottság azonban kicsúszott a 40 százalékos felső limitből, és egyhamar várhatóan nem is tér oda vissza. A nemzetközi elemzői konszenzus folyamatosan csúszik lefelé az osztalékra, a Buda-Cash Brókerház például pénteki jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a konszenzus már csak 18 forintos részvényenkénti osztalékkal számol 2013 után. Így a részvény osztalékprémiuma a tízéves állampapír-piaci hozamhoz képest 1 százalék közelébe mérséklődött. A lengyel Orange Polskánál, a cseh Telefónicánál, az Orange-nál, vagy akár az anyacégnél, a Deutsche Telekomnál is 0−8 százalék között mozog ez az érték. A Magyar Telekomnál az osztalék mértékét egy egyszeri tétel, a következő frekvenciapályázatra elköltött összeg dönti majd el, amely akár 25 forinttal is mozgathatja a kifizetett összeget.

Az OTP-nél a vártnál és a tavalyinál is sokkal rosszabb eredményt jórészt egyszeri tételek okozták, mégpedig az ukrán leánybank goodwill-leírása. A bank a 64 milliárd forintos goodwillből 37,2 milliárdot írt le. Az egyszeri tételekkel korrigálva a negyedéves adózott eredmény 42,2 milliárd lett volna, ami viszont kellemes meglepetést okozott. A külföldi leánybankok részesedése amúgy is csökkent, az adózás előtti eredményben mindössze 28 százalékot tett ki. Főleg az orosz leánybank rontott, de a bolgár és a horvát leányok is rosszabb eredményt értek el. Örült viszont a piac annak, hogy hosszú idő után először csökkent a 90 napon túli késedelembe esett hitelek részaránya, a június végi 20,8 százalék után 20,6 százalékra. Bár a céltartalékolás magasabb volt a vártnál, ezzel azonban csak a korábbi 80 százalék feletti fedezettséget érte el újra a bank. Ha a jövőben is sikerül mérsékelni a rossz adósok számát, az felfelé hajthatja az árazást.

A kisebb cégek közül a Rába okozta talán a negyedév legnagyobb kellemes meglepetését. A társaság árbevétele az első háromnegyed évben 11,6 százalékkal, az üzemi eredménye pedig a négyszeresére nőtt. A részvények 5 százalékkal drágultak a jelentésre, ugyanis a cég várhatóan felülteljesíti az idei céljait; a cégnél nincsenek felhalmozott készletek és a harmadik negyedév végére 10 milliárd forint alá csökkentették a nettó hitelállományt is. Szintén jó számokkal örvendeztette meg a részvényeseit az Állami Nyomda, míg a Pannergynél még mindig várat magára az áttörés.

Szerző: Deák Bálint