Befektetés

Nem ostromolta újra a 300-as szintet az euró

Különösebb izgalom nélkül oldalazott a forint árfolyama pénteken, miután csütörtökön gyengült az árfolyam és letesztelte a 300-as eurószintet. Pénteken azonban már 299 alatt töltötte a napot a forint. Az árfolyam alakulásában a Fed döntésén túl a jegybanki inflációs várakozásnak is szerepe lehetett, a 2,4 százalékról 1,3 százalékra csökkentett jövő évi érték ugyanis meglepte a piacot, mivel annak háttere nem teljesen látható. Ezek alapján, mivel továbbra sem várható inflációs nyomás a gazdaságban, ha lassabb ütemben is, de további kamatvágásokra lehet számítani − véli Bámli Károly, a Commerzbank devizakereskedője. Kérdés azonban, hogy a 3 százalék alatti alapkamat mellett hogyan alakul majd a forint és egyéb eszközök árfolyama, ha valóban folytatódik az eszközvásárlások csökkentése és a jövő év elején visszatér az élet a piacokra − teszi hozzá az üzletkötő. Csordogálva erősödött viszont tovább a dollár a reggeli órákban, de ezzel együtt is áttörte az 1,3650-es szintet. Igaz, ez nem tartott sokáig, a délután felfelé módosított amerikai GDP-növekedési adat után 1,37-ig szaladt el pillanatok alatt az euró, részben korrigálva az előző napi veszteségét. Bámli Károly szerint nagyobb mozgásra a jövő év elején lehet számítani, bár ezt akár a technikai szintek elérésekor is produkálhatja az árfolyam a stop-loss szintek elérése miatt.

Veszélyes szinten a bankrészvény

Szokatlanul változatos volt a kereskedés pénteken a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán. A befektetők döntéseit egyrészt a közelgő hosszú szünet előtti pozíciózárások határozták meg, másrészt a CECE index átsúlyozása okozott nagyobb forgalmat és elmozdulásokat − főleg a záró szakaszban (erről lásd külön cikkünket). A BUX 0,92 százalékos csökkenéssel zárt az OTP és a Richter gyengébb teljesítménye miatt, így az index 18 459 ponton búcsúztatta a hetet.

Jelentős mozgásokat okozott a CECE-átsúlyozás

A vártnál nagyobb elmozdulásokat okozott a CECE index kosarának pénteken tőzsdezárás után életbe léptetett átalakítása. A bécsi tőzsde által számított közép-európai index, amely cseh, lengyel és magyar papírokat tartalmaz, az Egis tőzsdei távozásával két új magyar részvénnyel bővült. Az Appeninn és a CIG Pannónia bekerülését december elején hirdették ki, amivel az index hat magyar, nyolc cseh és 12 lengyel részvényből tevődik össze. Az indexet az MSCI-hez képest jóval kevesebben követik − mondta el Sinka Csaba, a KBC Equitas elemzője, de néhány ETF (tőzsdén kereskedett alap) is van, amely a CECE indexet követi le, így elképzelhető volt, hogy ezek a passzívan kezelt alapok a záró szakaszra időzítik vásárlásaikat. A KBC számításai szerint mintegy 450 millió eurónyi összeget kezelnek a CECE-t követő ETF-ek, amiből 560 ezer CIG- és 210 ezer Appeninn-részvényre vonatkozó keresletre lehetett számítani. Valósznűleg az alapok a kevésbé likvid két részvényben nem hagyták a záró szakaszra a vásárlásokat, hanem egész nap gyűjtögettek, ám így is jelentős emelkedést okoztak: a CIG esetében 4,6 százalékkal, 249 forintra nyomták föl az árfolyamot 640 ezer darabos forgalom mellett, míg az Appeninn árfolyama 7,8 százalékkal ment föl 430 ezer darabos forgalom mellett.

Érthetetlen leminősítés a Molnál

Az S&P a Mol hosszú lejáratú vállalati hiteleinek minősítését a korábbi negatív kilátású BB+ besorolásról BB besorolásra módosította stabil kilátással, illetve a Mol kötvényeinek hitelbesorolását egy fokozattal rontotta. Az S&P döntését követően a vállalat hosszú lejáratú hiteleinek besorolása megegyezik Magyarország szuverén adósságának hitelkockázati besorolásával. A Mol a döntésre reagálva közölte, hogy az INA jövőjére vonatkozó, folyamatban levő tárgyalások nem befolyásolják az INA és a Mol-csoport napi működését. A Mol célja továbbra is az, hogy eredményesen végződjenek a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások, amely így további értékteremtés alapja lehet. Ugyanakkor ha a horvát kormány nem támogatja a piaci alapú működést, a Mol felelős tőzsdei vállalatként felkészült az INA-részesedés eladására. A Mol a BÉT honlapján reagálva elmondta: a társaságnak erős a pénzügyi pozíciója mind a likviditás, mind a tőkeerő terén. Az idei év harmadik negyedévé­nek végén a vállalat nettó eladósodottsága az EBITDA-hoz viszonyítva 1,1-szeres mértékű, a nettó eladósodottság szintje pedig 20,7 százalék volt, amely a legalacsonyabb szint az elmúlt öt évben. Elemzők szerint a hitelminősítő lépése értelmezhetetlen, hiszen a Mol pénzügyi pozíciója remek − írta az MTI.