A hazai lakossági befektetőknél lévő magyar állampapírok mennyisége 208 milliárd forinttal nőtt márciusban, amely után a teljes állományuk piaci értéke 14 067 milliárd fölé nőtt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön publikált adataiból.
A bankok ugyanebben a hónapban nettó 245 milliárd forintnyi állampapírt vásároltak, de a márciusban látott piaci hozamemelkedés miatt nekik közel 300 milliárd forint értékcsökkenésük keletkezett a portfóliójukon (a lakossági állampapírokon ugyanakkor nincs árfolyamkockázat).
Márciusban, az iráni háború első heteiben a 10 éves magyar állampapír hozama 6,5-ről 7,25 százalékra nőtt, ami jelentős árfolyamveszteséggel járt, mégsem volt jó ötlet megválni a kötvényektől, az áprilisi választás ugyanis mindent megváltoztatott: a tízéves kötvény hozama ma már 5,9 százalék körül mozog, vagyis hatalmasat nőtt a hosszú magyar államkötvények aktuális árfolyama, szóval akkor jártak jól a bankok, ha nem estek pánikba a háborús kockázatok láttán.
A hónap végén 14 172 milliárdot tett ki a bankok mérlegében lévő állampapírok piaci értéke, vagyis szinte azonos súllyal vettek részt a pénzintézetek és a lakosság az államadósság finanszírozásában.
A külföldi befektetők magyar állampapír állománya lényegében stagnált, de így is 18 ezermilliárd forint felett maradt.
Névértéken így néztek ki a március végi állományadatok:
- bankok: 14 971 milliárd forint
- háztartások: 14 025 milliárd forint
- külföldiek: 19 147 milliárd forint
(Az MNB adatai közül a névértéken nyilvántartott állomány a tényleges adósság, a piaci értékes adatok pedig a kötvények napi értékét mutatják, a felhalmozott kamatokkal és az árfolyammozgással korrigálva.)
Külföldön kibocsátott kötvényekből is tartanak a magyarok
A magyar lakossági befektetők március végén 1176 milliárd forint értékben tartottak külföldön kibocsátott hitelpapírokat (állampapírokat és vállalati kötvényeket). Ez egy folyamatosan és lassan emelkedő trend, az állomány egy évvel korábban lépte át az 1000 milliárd forintos szintet.
A forrás kisebb része valószínűleg az a pénz, amit külföldi számlákon parkoltatnak a magyarok. A nagyobb rész lehet az itthoni, privátbanki szolgáltatóknál és üzleti vagyonkezelőknél kezelt megtakarítás: ahol gyakori, hogy annak egy részét euró-, vagy dolláreszközökbe, például külföldi bankok kötvényeibe fektetik be.
Külföldi részvényekből 1043 milliárd forintot tartottak a hazai háztartások, de ez a statisztika valószínűleg nem teljes, hiszen csak a hazai értékpapír szolgáltatóknál vezetett adatokat láthatja az MNB.
A külföldön kibocsátott befektetési jegyeknél szintlépés történt, a hazai magánbefektetők állománya átlépte piaci értéken a háromezer milliárd forintot (3111 milliárd), itt valószínűleg a tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) növekvő népszerűsége játszott szerepet.
Márciusban nem sok köszönet volt a részvénypiacokon
A részvénypiacokra márciusban az iráni háború eléggé rányomta a bélyegét, ez alól a magyar magánbefektetők sem tudták kivonni magukat: egy hónap alatt 230 milliárd forint árfolyamveszteségük keletkezett, amivel a BÉT-en jegyzett részvényeik piaci értéke 2846 milliárd forintra esett vissza.
A statisztikákból az is kitűnik, ha a hazai magánbefektetők direkt kitettséget vállalnak BÉT-részvényben, az nagy eséllyel OTP-részvény lesz, legalábbis az MNB adatai szerint a 2846 milliárdos állományból 1747 milliárd volt "egyéb monetáris intézmények által kibocsátott tőzsdei részvény", ami nagyrészt az OTP-t, kisebb részben az MBH Bankot jelenthette.
Márciusban egyébként veszítettek a külföldi befektetők is a magyar tőzsdén, állományuk értéke 643 milliárddal 9963 milliárd forintra esett vissza.
A tőzsdei lejtmenet meglátszott a befektetési alapok árfolyamadatain is. A lakossági befektetők itt 125 milliárdos árfolyamveszteséget szenvedtek el, az összesített állomány piaci értéke így 13 760 milliárd forintra esett vissza.
Egyre népszerűbb a TBSZ
Az MNB statisztikákból az is kiderült, hogy összesen 105 633 nyugdíj-előtakarékossági számlával (NYESZ) rendelkeztek a magyarok az első negyedév végén. Bár ez a fajta öngondoskodási mód kevésbé népszerű, idén az első három hónapban 2621-en nyitottak ilyen szerződést. Érdekesség, hogy a bankoknál vezetett NYESZ-ek száma ugyanakkor csökkent, 60 625-ről 60 408-ra, inkább a befektetési szolgáltatóknál nyíltak ilyen típusú számlák, amelyek száma egy negyedév alatt 41 491-ről 44 304-re nőtt. A NYESZ-eken lévő befektetések piaci értéke 645 milliárd forint volt március végén.
A sokkal népszerűbb tartós befektetési számlák száma 580 ezer fölé nőtt, a 2025 végi 519 ezerről. A számlákon lévő portfóliók értéke megközelítette a 8200 milliárd forintot, a három hónappal korábbi 7900 milliárdhoz képest.
Megemelték a FixMÁP keretet
Szerdán az Államadósság Kezelő Központ bejelentette, május 12-től 200 milliárd forinttal megemelte a legnépszerűbb lakossági állampapír (Fix Magyar Állampapír, 2031/Q2 sorozat) értékesítési keretét. A legutolsó állományadat szerint (április 15.) ebből a sorozatból 180 milliárd forinttal rendelkeztek a magánbefektetők.
Az ÁKK lépésével a keret 500 milliárdról 700 milliárd forintra nőtt. A döntés mögött vélhetően az utóbbi két héten látott keresletmegugrás állt, ezalatt a lakossági befektetők összesen 141,6 milliárd forintért vettek Fix Magyar Állampapírokat.