Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) harmadik negyedéves adatai alapján az államháztartás finanszírozása stabil alapokon nyugszik, az állam működésének pénzügyi feltételei biztosítottak, az államadósság finanszírozása stabilnak tűnik. A forrásbevonási terv túlteljesítése, a nemzetközi piacokon elért sikerek és a lakossági portfólió szerkezetének átalakítása egyaránt hozzájárultak a kedvező adósságkezelési folyamatokhoz.
Hoffman Mihály, az ÁKK vezérigazgatója az adatokat ismertetve elmondta: szeptember 30-ig a 4626 milliárd forintos idei éves nettő kibocsátási terv 114,8 százaléka (5309 milliárd forint) megvalósult, a nettó finanszírozási igény fölött bevont 683 milliárd forintos összeg már az év hátralevő részében esedékes lejáratok finanszírozását szolgálja.
A lejáratokat is magában foglaló éves bruttó kibocsátási terv 19 526 milliárd forint, aminek 84,4 százaléka teljesült a harmadik negyedév végéig.
Mint mondta, mindhárom fő finanszírozási pillér – lakossági, forint intézményi, valamint devizapiaci forrásbevonás – időarány felett teljesített. Ez azt mutatja, hogy az állam működésének pénzügyi feltételei biztosítottak, és az adósságkezelési stratégia sikeresen alkalmazkodott a változó piaci környezethez.
Intézményi forintpiac: erős aukciós kereslet
A belföldi intézményi piac nettó hozzájárulása 2750 milliárd forint volt, ezzel 300 milliárd forinttal túlteljesítve az éves tervet. A bruttó kibocsátás 8998 milliárd forintot ért el. A forint kötvényaukciókon a kereslet messze meghaladta a felkínált mennyiséget: a felajánlott 1622 milliárd forintra 4815 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, így közel kétszeres túljegyzés mellett zajlottak az aukciók.
A fedezettségi mutató folyamatos emelkedést mutatott az év során, ami a befektetői bizalom erősödésére utal. A kötvény-csereaukciók révén az ÁKK 655 milliárd forintnyi rövid lejáratú papírt tudott hosszabb futamidejűre cserélni, ezzel is javítva az adósságszerkezetet.
Lakossági piac: szerkezetváltás a fix kamatozás irányába
A háztartások állampapír-állománya 2025-ben új csúcsokat ért el, ugyanakkor szerkezete látványosan átalakult. Az infláció mérséklődésével a korábban népszerű, inflációhoz kötött Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) iránti kereslet csökkent, miközben nőtt az érdeklődés a fix és sávosan fix kamatozású konstrukciók iránt.
Histroikusan, míg 2012 és 2021 között a fix kamatozású papírok aránya átlagosan 60,3 százalék volt, addig 2022-től napjainkig 39,4 százalékra süllyedt, ez 20,9 százalékpontos visszaesést jelent. Ez ösztönözte az ÁKK-t a portfólió átalakítására, amely október 1-jétől új feltételekkel lépett életbe:
- a FixMÁP kamata 7 százalékra emelkedett, ezzel a legmagasabb induló fix hozamot kínálva,
- a MÁP Plusz új, sávosan emelkedő kamata 6,5 százalékról indul és 7,5 százalékig nő a futamidő alatt,
- a BMÁP 6,85 százalékos induló kamattal került újra a befektetők elé,
- a PMÁP megtartotta infláció feletti kamatozását, de csökkenő vonzereje a piaci trendeket igazolja.
A lakossági ügyfelek száma szeptember végén meghaladta az 1,38 millió főt. Bár az év során enyhe csökkenés látható a befektetők számában, az állomány nominális értéke folyamatosan nőtt. Érdemes kiemelni, hogy a lakosság intézményi típusú papírokból is egyre nagyobb állományt vásárol: az első három negyedévben a diszkontkincstárjegyek és intézményi kötvények vásárlása együttesen több mint 490 milliárd forinttal növelte a háztartások befektetéseit
Diverzifikált forrásbevonás
A nemzetközi piacokon az éves nettó kibocsátási terv több mint másfélszeres teljesülést mutatott (2781 milliárd forint). A forrásbevonás főként hosszú futamidejű devizakötvények révén valósult meg, kedvező hozamszintek mellett.
A dollár- és eurókötvények mellett különösen nagy jelentőségű volt a júliusi pandakötvény-kibocsátás, amely a valaha volt legnagyobb volumenű és leghosszabb futamidejű magyar kibocsátás volt a kínai belföldi piacon. Az aukciót többszörös túljegyzés kísérte, ami a keleti befektetői bizalom erősödésére utal.
Az év során így három devizában – euróban, dollárban és renminbiben (utóbbiak a pandakötvények) – is sikeres tranzakciókra került sor, amelyek hozzájárultak a forrásbevonás diverzifikációjához és a devizatartalékok bővítéséhez. Az év végi lejáratokkal együtt várhatóan a devizaadósság aránya a 30 százalékos célérték közelében stabilizálódik, miközben az államadósság 99 százalékban továbbra is euróban denominált.
Mik a kilátások?
Szeptember végén a teljes államadósság 21,4 százaléka lakossági tulajdonban volt, míg a devizarészarány 30,7 százalékon állt. A fix kamatozású instrumentumok aránya 72,6 százalék, ami a kockázatok mérséklését szolgálja. Az átlagos hátralévő futamidő 5,5 év, míg az átárazódási idő 4,8 év, amely értékek összhangban vannak az ÁKK kockázati modelljének benchmarkjaival.
A finanszírozási terv is biztonságosnak tűnik az első három negyedév adatai alapján. Az intézményi kereslet erős, a nemzetközi piacok bizalma töretlen, és a lakossági termékek új struktúrája várhatóan hosszabb távon is kiszámíthatóbb és egészségesebb adósságszerkezetet eredményez. A következő időszakban a fókusz a likviditási tartalékok kezelésén és a lejáratok gördülékeny refinanszírozásán lesz.
