Amennyiben röviden akarjuk összefoglalni a Magyar Telekom tavalyi gyorsjelentését, akkor az állapítható meg, hogy a nettó eredmény és az EBITDA elmaradt a várakozásoktól, ami alapvetően nem jó hír. Ugyanakkor a menedzsment korábbi éves terveit hozta a cég, azonban a nettó eladósodottság jóval a tervek felett alakult, ami viszont nagyon rossz hír. Ez alapján ugyanis máris megjelentek olyan elemzői vélemények, hogy akár jövőre is elmaradhat az osztalék kifizetése. (Azt hivatalosan is bejelentették, hogy a múlt év után nem javasolják a részvényeseknek osztalék kifizetését az idén.) A saját tőke részvényenként 419,5 forintra csökkent, tehát egy kivásárlás esetében ez lenne a minimális kötelező ajánlati ár. Az elemzők már korábban is ezt a szintet jelölték meg, így ebben nincs meglepetés, viszont ajánlatra sincsen sok esély.
Így a részvény árfolyamát fundamentálisan érdemes értékelni, ehhez azonban célszerű alaposabban megvizsgálni a számokat. Tavaly a negyedik negyedévben 253 millió forint adózott eredményt ért el a társaság, szemben az egy évvel korábbi 1,61 milliárd forint veszteséggel, ami ugyan önmagában jelentős javulás, de azért messze van a régi szép idők negyedéves jelentéseitől. Amiben azonban igazán sikeres volt a Telekom tavaly, az a bevétel növelése volt. Ez az utolsó negyedévben is sikerült, az árbevétel 0,5 százalékkal, 165,7 milliárd forintra nőtt, igaz, ez a növekedés jócskán elmaradt a korábbi negyedévekétől. Az éves árbevétel ugyanis 2013-ban 637,5 milliárd forint lett, ami 5 százalékkal haladta meg az előző évit. Az éves 23,46 milliárd forintos adózott eredmény viszont 36,4 százalékkal alacsonyabb a bázisnál.
A bevételek növekedésén belül is gondot jelent azonban, hogy az alacsonyabb eredménytartalmú szolgáltatások hozzák a növekedést. Tavaly a negyedik negyedévben a mobilbevételek 1,2 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A nem hang alapú szolgáltatások bevétele és a készülékértékesítésből származó bevételek növekedése pedig nem tudta ellentételezni a mobil-hangalapú bevételek csökkenését. A vezetékes bevételek kismértékben, 0,2 százalékkal mérséklődtek. A csökkenést a hangalapú, valamint az adat- és internetszolgáltatás bevételének visszaesése okozta, amit nagyban kompenzált a magasabb készülékértékesítési, tv- és egyéb bevétel. A rendszer-integrációs és informatikai szolgáltatásokból származó bevétel 3,7 százalékkal csökkent az év utolsó negyedében, míg az energiaszolgáltatásból származó bevétel 13,9 milliárd forintra nőtt a bázis 11,2 milliárd forintjához képest.
Jó hír, hogy az EBIT (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti) a negyedik negyedévben 4,7 százalékkal, 38,8 milliárd forintra nőtt, főleg a működési költségekben elért megtakarításoknak köszönhetően. Az EBITDA viszont 7,9 százalékkal, 179,5 milliárd forintra csökkent az előző évhez képest. Az alacsonyabb EBITDA miatt az üzleti tevékenységből származó nettó cash flow a 2012. évi 145,2 milliárd forintról 131,6 milliárd forintra csökkent 2013-ban.
A szabad cashflow-állomány a múlt év végén 0,6 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 59,7 milliárddal. Az alacsonyabb működési cash flow a magasabb beruházás, valamint az előző évi eredményt javító egyszeri tételek következménye. Az egy részvényre jutó eredmény így tavaly 22,51 forint volt, szemben a 2012. évi 35,36 forinttal. Tavaly a beruházások összege 42,8 milliárd forinttal, 146,1 milliárd forintra nőtt 2013-ban. A jelentős növekedés oka elsősorban a 2013. harmadik negyedévi 38,0 milliárd forint összegű magyarországi frekvencialicencek meghosszabbítási díja és a 3,1 milliárd forint összegű macedón 4G-licenc díja volt. Mindehhez társult még 17,5 milliárd forint összegben a jövőbeni éves frekvenciadíjak jelenértékének aktiválása. A nettó adósságállomány így a 2012 végi 273,1 milliárd forintról 2013 végére 381,2 milliárd forintra nőtt. A nettó eladósodottsági ráta pedig jóval a 30-40 százalékos sáv felett, 43,8 százalékon állt meg. Egy évvel korábban ez a mutató még csak 34,3 százalék volt.
A társaság a gyorsjelentéssel egy időben közzé tette az idei főbb tervszámait is. E szerint legfeljebb 3 százalékkal csökkenő árbevételre és a tavalyinál 3-6 százalékkal kisebb EBITDA-eredményre számítanak. Beruházásokra nagyjából ugyanannyit, 87 milliárd forintot fordíthat a cég, amibe nem számolják bele a spektrumakvizícióra fordított összeget és az éves frekvenciadíjakat sem. Mindezek alapján az látszik, amit amúgy már a harmadik negyedéves jelentés után is célul tűztek ki, hogy az idén már nem az árbevétel növelése, hanem az EBITDA lesz a fókuszban. A tervek szerint a növekedési pálya felívelésére még várni kell, de legalább a csökkenés megáll. Az osztalék kifizetésére így valóban nem sok esély látszik, ehhez az eladósodottságot kéne visszaszorítani a szükséges 40 százalékos szint alá.
Christopher Mattheisen, a cég vezérigazgatója az ez évi várakozással kapcsolatban elmondta: a kiskereskedelmi energia- és a készülékértékesítés növekedése a tavalyinál kisebb mértékű lesz az idén. Ráadásul folytatódhat az a tendencia, amely szerint a bevételek egyre nagyobb része származik az alacsonyabb jövedelmezőségű szolgáltatásokból. Ezek okozzák, hogy az EBITDA tovább csökkenhet. Ugyanakkor a tervezett 87 milliárd forint beruházási összeget (Capex) olyan projektekre költi a vállalat, amelyek a hatékonyság javítását segítik, mint például az ip-migráció vagy az integrált CRM és számlázási rendszerek.
Az első elemzői reakciók alapján az ajánlásokban nagy változás nem volt. A Concorde szerint a várakozásoknak megfelelő eredmény alapján továbbra is kedvező a részvény értékeltsége, ezért maradt a felülsúlyozás ajánlásuk. Ugyanakkor az osztalékról az a véleményük, hogy nagyon nehéz megmondani, mikor tud újra fizetni a társaság a részvényeseknek. Az Erste is megerősítette a következő évekre vonatkozó eredményvárakozását, maradt viszont a tartás ajánlás 300 forintos célárfolyam mellett.
Szerző: Deák Bálint
