Gondot jelent Magyarországon, hogy a finanszírozás elenyésző hányada érkezik a tőkepiacról − mondta el Balogh László (képünkön), a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Privátbankár.hu által szervezett Tőkepiac 2014 nevű szerdai konferencián. Ez amúgy az egész kontinensen probléma, pedig egy következő válságot sokkal egészségesebben vészelhetne át az ország, ha más lenne az arány − vélte a helyettes államtitkár, példaként hozva Amerikát. A gazdaságpolitika feladata a keretek megteremtése a forráskínálat és -kereslet találkozása számára. A BÉT ebben mediátor szerepet játszhat − tette hozzá az NGM szakembere. Burcak Inel, az Európai Tőzsdeszövetség főtitkárhelyettese szerint tíz év múlva a cégek teljes tőkeszükséglete 24 ezer milliárd euró lesz, amit nem feltétlenül csak a tőkepiacról lehetne kielégíteni. A válságtól a kis- és középvállalatok szenvedtek leginkább kontinensünkön, s noha akadnak sikersztorik, nem jött létre egy igazán sokszínű kkv-szektor, ami pedig a tőkepiac alapját jelenthetné − fejtegette Katrin Herrling, a Brain & Co. igazgatója egy panelbeszélgetés során. Maguk a cégek sincsenek mindig tisztában azzal, hogy mit nyerhetnek egy tőkeinjekcióval. Jaksity György, a Concorde vezetője szerint egy IPO olyan, mint egy hadsereget irányítani egy éven keresztül, miközben még persze nyereséget is el kívánunk érni. Igazgatókat, jogászokat, kereskedőket, szabályozókat, kutatókat kell összehangolni, figyelve arra is, hogy a költségek lehetőleg ne szálljanak el. A költségek magasak, az előnyök nem eléggé világosak, a likviditás mélyponton. Sokszor az adminisztratív költségek sem nagyon csökkenthetők, mert a befektetők is a lehető legtöbb információt, a létező legnagyobb átláthatóságot várják el − tette hozzá Petr Koblic, a prágai tőzsde vezérigazgatója.
Szerző: Fokasz Oresztész
