Ahogyan azt előre jelezték a szakértők, annyi egyszeri tétel módosította a Mol gyorsjelentését, hogy az eredményeket nem szabad önmagukban vizsgálni. Amennyiben ugyanis valaki csak a végeredményt nézte, azt láthatta, hogy a tisztított nettó eredmény jóval felülmúlta az elemzői várakozásokat. Ennek ellenére a részvény árfolyama esett, ami jól mutatja, hogy nem volt minden rózsás tavaly az olajtársaságnál. A Mol-csoport 4,9 milliárd forint nettó eredményt ért el 2013 negyedik negyedévében, szemben a harmadik negyedévi 30 milliárd forint veszteséggel és az egy évvel korábbi 9,5 milliárd forintos profittal. (Amennyiben levesszük a speciális tételeket, akkor a negyedéves profit 84,9 milliárd forint lehetett volna, ami 80 milliárd forintos különbséget jelent az utolsó három hónapban.) Az egész éves profit a speciális tételekkel együtt mindössze 21,6 milliárd forint volt, ami 86 százalékkal kisebb az előző évi 151,5 milliárd forintnál. Az egyedi tételek közül a legfontosabb a mantovai finomítóval kapcsolatos céltartalékolás volt, ami 19 milliárd forintot vitt el ebben a negyedévben, míg az INA szíriai egységeihez és a horvát finomítókhoz kapcsolódó leírások 70 milliárd forinttal rontották a számokat. Ugyanakkor a stratégiai gáztároló eladásán a Mol több mint 42 milliárd forint pluszt könyvelhetett el.
Az egyszeri tételektől tisztított és újrabeszerzési árakkal számolt üzemi eredmény 23,1 milliárd forint volt, ami viszont már rosszabb annál, mint amire a szakértők számítottak. Az üzemi eredményre a csökkenő kitermelés, az alacsonyabb szénhidrogén-eladási árak hatottak kedvezőtlenül, de a gyenge finomítói környezet és a gázszegmens változásai is rontottak az eredményen. A szakértők által legfontosabbnak tartott EBITDA mutató sem alakult fényesen. A negyedik negyedévben a Mol-csoport tiszta, újrabeszerzési árakkal becsült, kamat- és adófizetés, valamint amortizáció előtti eredménye 122,2 milliárd forintot ért el, ami 12 százalékkal volt alacsonyabb a bázisnál. A múlt év egészében az újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA 516 milliárd forint volt, 9 százalékkal kevesebb a 2012. évinél. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a gyorsjelentésben le is szögezi: az elmúlt év számos nehézséget hozott, a tisztított eredmény a kutatás-kitermelés üzletág termelésének csökkenése következtében visszaesett. Olyan olajtermelő mezőkben szereztek azonban részesedést − itt az Északi-tengerre utalt az elnök −, amelyek már rövid távon is növelhetik a termelést. Ráadásul újabb akvizíciós célpontokat is keresnek − emelte ki Hernádi.
Erre nagy szükség is lesz, hiszen tavaly a kitermelés csökkenése mély nyomot hagyott az eredményen. A kutatás-kitermelés üzletág speciális tételek nélküli EBITDA-ja 2013-ban 14 százalékkal, 359 milliárd forintra csökkent. Igaz, az üzletág tavaly több olyan negatív tényezővel szembesült, ami kedvezőtlenül befolyásolta eredményét: Tíz százalékkal csökkent az átlagos szénhidrogénár, miközben a termelés − figyelmen kívül hagyva Szíriát − szintén tíz százalékkal esett vissza. A napi kitermelés a negyedik negyedévben már csak 96,9 ezer hordó volt, szemben az előző negyedév 104 ezer hordós átlagával.
A Mol közzétette kitermelési terveit is, e szerint 2014-re napi 91−96 ezer hordós kitermelést terveznek, a tavalyi napi átlagos 104 ezer hordót követően. A kurdisztáni mezőkön a szénhidrogének felszínre hozatala felpöröghet, a Shaikan mező második termelőegységét márciusban helyezhetik üzembe − tették hozzá, ennek ellenére ezek a számok egyelőre ugrást nem mutatnak. A kitermelés visszaesésének megállítása tehát nem véletlenül fontos feladat továbbra is a Mol számára. Az idén 1,6−1,9 milliárd dollárt készül a cég beruházásokra fordítani, aminek a nagyobbik részét a kitermelésre költenék. Jövőre már a kitermelés növekedését várja a társaság, ami a jelenlegi tudásuk alapján 105−110 ezer hordóra kúszhat fel. A Mol azt is közölte, hogy a jelenlegi mezőkkel maximum 125−135 ezer hordós kitermelésre lenne képes a cég, ami azért már jelentős növekedést mutathat a jelenlegi szintekhez képest, azonban jócskán elmarad a korábbi, 150 ezres tételtől. Ráadásul ebben jelentős szerepe van a kurdisztáni mezők kitermelési lehetőségei visszavágásának. A Mol kitekintésében az is bejelentette, hogy a geológiai kockázatokkal nem súlyozott földtani vagyona 950 millió hordó olajegyenértéket tesz ki. Ugyanakkor az idén 1 milliárd dollárt csak arra akarnak költeni, hogy újabb készleteket tárjanak fel vagy fejlesszék azokat.
A finomítás területén is csak szenvedett a Mol tavaly. Az árrések jelentős csökkenése miatt a feldolgozás-kereskedelem veszteséges volt az utolsó negyedévben. Az üzletág tiszta újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-ja viszont 4 százalékkal, 157 milliárd forintra javult a romló finomítói marzsok, valamint a szűkülő Brent−Ural jegyzésárkülönbség ellenére, ami a hatékonyságjavító programnak, a növekvő finomítói termékértékesítésnek és a javuló petrolkémiai árrésnek köszönhető. A Mol le is szögezi, hogy az elmúlt két évben 400 millió dolláros hatékonyságjavító intézkedéseket hajtottak végre, amit az idén további 100 millió dollárral szeretnének megfejelni. Molnár József, a cég vezérigazgatója a finomítással kapcsolatban azt emelte ki a gyorsjelentés kapcsán készített videóinterjúban, hogy jelenleg két veszteségesen működő finomítójuk van, amelyek jövőjét a helyzet folyamatos értékelését követően döntik el.
A gázüzletág az előző évivel azonos, 59 milliárd forint eredményt ért el. Ez annak tudható be, hogy a magyarországi földgázszállítást terhelő szabályozói tarifacsökkentés negatív hatását kioltotta a horvát gázkereskedelmi üzletág alacsonyabb értékesítési szintjéből eredő kisebb veszteség. Az igazán jó hír itt azonban az, hogy a horvátok bejelentették: a korábban ígérteknek megfelelően leválasztják az INA gázüzletágát. Igaz, uniós irányelvekre hivatkoznak, de ez a Mol szempontjából majdnem mindegy, a lényeg a veszteséges üzletág leválasztása lenne.
Ami viszont mindenképpen nagyon jó hír a gyorsjelentés kapcsán, hogy a csoport pénzügyi pozíciója javult, az eladósodottsági szint 2013 végén 16 százalék volt, ami 2008 óta a legalacsonyabb érték. Így a Mol számára nem gond, hogy akvizíciókkal növelje a kitermelését, akár az INA megtartásával együtt is.
Szerző: Deák Bálint
