Csütörtökön 312 forint felett is járt az euró jegyzése, a nap második felében tapasztalt 311,40-es árfolyam 0,7 százalékkal volt magasabb a szerdainál. A régiós devizák közül egyértelműen kilógott a sorból a forint: a lengyel zloty és a román lej 0,2 százalékkal gyengült, a cseh korona pedig stagnált. A feltörekvő piacokon a török líra és az orosz rubel produkált a forinthoz hasonló mozgást, melyek egy százalékot buktak az euróhoz képest.
A török líra szempontjából felemás hírek érkeztek az utóbbi napokban: szerdán először eladott 1,5 milliárd dollárnyi kötvényt Törökország négyszeres túljegyzés mellett, ezzel az idei devizaszükségletei 70 százalékát teljesítette. Majd este jött a hír, hogy decemberben a vártnál nagyobb volt a folyó fizetési mérleg hiánya, vagyis a korábban számoltnál több devizára lehet szüksége az országnak.
Nehéz konkrét dologhoz kötni a forint gyengülési hullámát, gyakorlatilag az összes feltörekvő deviza esetében az látszik, hogy az utóbbi két napban elfogyott az erő − mondta a Napi Gazdaságnak Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. devizaelemzője. Hozzátette: nem volt elég nagy lendület az utóbbi napok optimizmusában. Az elemző szerint a forint szempontjából vannak belső tényezők, mint például a devizahitelek kérdése vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további kamatpolitikája, de az alapvető irányt nem ezek határozták meg.
Az első negyedévben maradhat a mostanihoz hasonló bizonytalan helyzet, nagy kilengésekkel, amíg a Fed eszközvásárlási programjának leállításával kapcsolatos találgatások uralják a nemzetközi piacokat, addig a feltörekvő devizák nem fognak megnyugodni − emelte ki Buró Szilárd. Szerinte a következő egy hónap még nagyon volatilis lesz a forint számára, elképzelhető idei csúcs 315 körül az euró árfolyamában, egy-egy jobb hullámmal viszont a 305-ös szintre kapaszkodhat vissza a forint. Az biztos, hogy 300 alatti euróra a következő egy hónapban nagyon-nagyon kicsi az esély − tette hozzá. Az Equilor szakembere szerint ha tovább romolna a nemzetközi hangulat, akkor az is elképzelhető, hogy rekordárfolyamot látunk majd az euró−forint esetében, ehhez viszont a mostaninál erőteljesebb forgalom kellene.
Alacsony forgalomra és volatilis forintra számít a következő hetekben Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője is, aki lapunknak úgy nyilatkozott, hogy széles sávban mozoghat a magyar deviza 310 körül. A volatilitást növelheti, hogy Montalto szerint az MNB monetáris tanácsa a jövő kedden további tíz bázisponttal vágja majd vissza a kamatot. A Nomura szakembere szerint a jelenlegi forintgyengülés még nem fogja kamatemelésre késztetni a jegybankot. Montalto úgy véli, hogy a további kamatcsökkentések következményeként a közeljövőben láthatunk árfolyamrekordot az euró esetében 324 forint felett, az, hogy hol éri el a csúcsot a jegyzés, nagyban függ a feltörekvő piaci hangulattól.
Peter Attard Montalto szerint hosszabb távon is nyomás alatt maradhat a forint, hiszen az infláció várhatóan emelkedik, a kormány pedig előbb-utóbb hoz valamilyen döntést a devizahitelesek ügyében. Ezek az év végére kamatemelést eredményezhetnek.
A közelmúltban a Barclays elemzői jártak Magyarországon, ők főleg a monetáris politika jövőjéről értekeztek elemzésükben. Az angol bank szakemberei úgy vélik, hogy az MNB jóval óvatosabb lesz, és a jövő héten már csak öt bázisponttal csökkenti a kamatot, majd ezzel egy időben bejelenti, hogy véget ért a lazítási ciklus.
A Barclays beszámolója szerint a magyar magánszférát és a kormány képviselőit is aggasztja a forint utóbbi időszakban mutatott gyengülése. Az elemzők kiemelik, hogy tavaly nyáron az MNB azt kommunikálta, hogy a forint jól állja a sarat a feltörekvő piacok viharában, amit az ország makrogazdasági fundamentumait támasztanak alá. Az utóbbi két hónapban viszont sérülékennyé vált a forint, ami a jegybankot is meglephette. Éppen ezért gondolják úgy, hogy az MNB szünetet tart a kamatcsökkentésben. Erre több oka is lehet: egyrészt a lakosság és a vállalatok magas devizaadóssága, másrészt az államadósságon belüli magas devizaarány, harmadrészt az árfolyam begyűrűző hatása az inflációba, negyedrészt pedig a parlamenti választások közelsége, hiszen a gyenge forint fontos kampánytémává is válhat. A Barclays elemzői a közeljövőben nem számítanak kamatemelésre, mivel a gyenge forint mellett a növekedés törékenysége legalább annyira aggasztja a döntéshozókat.
Engem személy szerint egy kicsit meglepett a forint utóbbi időszakban mutatott gyengesége, mivel előzetesen arra számítottam, hogy a választások előtt az MNB igyekszik majd stabilan tartani a magyar devizát − mondta lapunknak Timothy Ash, a Standard Bank közgazdásza. Szerinte a jegybank kezében csak korlátozott eszközök vannak, ezért arra számít, hogy ha 320 fölé gyengül a forint az euróval szemben, akkor közvetlen piaci intervenció következik.
Ash szerint Magyarország sérülékenységét egyrészt a koncentrált kötvénypiac okozza, ezért is kapta fel a piac a fejét a múlt héten azokra a pletykákra, melyek szerint a Franklin Templeton jelentős összegű lejáratát esetleg nem újítja meg (Napi Gazdaság, 2014. február 5.). Emellett növeli a magyar gazdaság sérülékenységét, hogy jelentős kitettsége van például Ukrajnában, ahol hónapok óta bizonytalan a politikai és a gazdasági helyzet.
A Standard Bank szakembere az első negyedév végén 315 forintos euróra számít, majd szerinte a választások után tovább gyengülhet a forint, mivel a kormány fel akarja majd pörgetni a növekedést és megoldani a devizahitelesek helyzetét. Mindez további nemzetközi feszültségekkel párosulhat, így Ash az év végére 330−335 forintos eurót vár.
Szerző: Beke Károly
