Az új, befektetésialap-kezelőkről szóló törvényt már tavaly júliusig meg kellett volna alkotni − ez volt az uniós irányelv átültetésének hivatalos határideje. Az országgyűlés előtt lévő új szabály a tervek szerint március 15-től lép hatályba. Az irányelv s a törvény újítása, hogy egy kalap alá veszi az összes befektetésialap-fajtát, s ezen belül különíti el az úgynevezett kollektív és az alternatív alapokat, s azokról külön szabályozást alkot. Ez persze önmagában csak technikai kérdés. Jelentősebb változást az hozhat, hogy már nemcsak a nyilvános alapok és kezelőik kaphatnak az unión belüli útlevelet. A jövőben a zártkörű alapok, különösen a kockázati tőkealapok és magántőkealapok és kezelőik számára is elegendő lesz a saját tagállam pénzügyi felügyeletének engedélye, s ha az alapok megfelelnek az irányelvben rögzített feltételeknek, azok szabadon forgalmazhatók lesznek bármely tagállamban. A zártkörű alapokra vonatkozó engedélyezés szigorúbb lesz, ami azt is jelenti, hogy a szabad forgalmazáshoz a már meglévő engedélyek valószínűleg nem lesznek elegendőek, újat kell majd kérni; bár ez nem derül ki egyértelműen a jogszabálytervezetből − mondta lapunknak Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Ezen előírások alól − megemelt tőkekövetelmény, letétkezelő igénybevétele, külön kockázatkezelési, likviditáskezelési, értékelési politika alkalmazása − az úgynevezett kis alapok kezelői mentesülhetnek, de természetesen működhetnek a szigorúbb szabályok szerint is. Az enyhébb engedélyezési eljáráshoz leginkább azt a feltételt kell teljesíteni, hogy a kis alapban lévő eszközök értéke tőkeáttétellel együtt 100 millió euró alatt kell maradjon, ha nem tőkeáttétellel finanszírozottak, akkor 500 millió alatt.
A zártkörű alapokba a törvény szerint akár magánszemélyek is befektethetnek, ám ehhez bizonyos feltételeknek meg kell felelni − mondta Budai Judit, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere. Alapvető, hogy akárki nem, csak professzionális befektető élhet a lehetőséggel, akit a befektetői szolgáltatója ilyennek minősített. Emellett aprópénzt sem lehet itt elszórni, legalább százezer eurót el kell érjen a befektetés értéke. Ez összességében nem jelent majd hatalmas korlátot.
Vonzóvá teheti a befektetést a zártkörű alapokba, hogy az egységes fogalomrendszer alapján biztosan érvényes lesz ezekre az ügyletekre is a befektetési jegyeknél alkalmazható, tartós befektetésből származó jövedelem adókedvezménye. Ez három év tartás után 16 helyett tíz, öt év tartás után pedig nulla százalék árfolyamnyereség-adót jelent.
Szerző: F. Szabó Emese
