A legoptimistább forgatókönyv szerint akár már az idén létrejöhet megállapodás a varsói és a bécsi tőzsde között a szorosabb együttműködésről. Ez jelenthet stratégiai szövetséget, sőt fúziót is, legalábbis a régió legnagyobb tőzsdéjét vezető Adam Maciejewski erről beszélt a Financial Newsnak, amikor a varsói tőzsde (WSE) 2014−2020-as növekedési stratégiáját mutatta be. A két cég között tavaly tavasszal kezdődtek tárgyalások, amiről először a nemzetközi sajtó azt írta, hogy Bécs bevásárolná magát a részben továbbra is állami kontrollal működő WSE-be. A hírt a tavaly januárban debütáló Maciejewski cáfolta, de azt elismerte, hogy elődjével szemben ő szívesen látná a két társaság összeolvadását, vagyis a felvásárláson kívül minden opcióra nyitott. Bécs is pozitívan nyilatkozott a tárgyalások első körének májusi megkezdésekor, Michael Buhl, a tőzsde vezetője mellett a fúziót övező szinergiák kihasználásáról beszélt a a bécsi tőzsdében 7 százalékos tulajdonhányadot birtokló Raiffeisen International akkori vezérigazgatója, Herbert Stepic is.
Varsó ugyanakkor szeretne vezető szerepet a szövetségben, amire méretei alapján valóban jogosult lehet, hiszen lényegesen nagyobb kapitalizációval rendelkezik, mint a Bécs vezetésével működő négy régiós tőzsdét − Prágát, Ljubljanát és Budapestet is − magában foglaló CEE Stox Exchange. Tavaly őszi adatok alapján Varsó piaci kapitalizációja 170 milliárd euró körül alakult, szemben a bécsi 80 (CEE összes 130) milliárdjával. 2012-ben rekordszámú, 105 bevezetés történt Varsóban, miközben Bécsben egy sem. Akkor a lengyel tőzsde az összes európai bevezetés 40 százalékát adta, megelőzve Londont. Igaz, ezek mérete legtöbb esetben nem volt nagy. Az európai IPO-piaci részesedése tavaly már érzékelhetően csökkent Varsónak, az összes bevezetés értékének 12 százalékát adta, amivel harmadik helyre szorult. A negyedik negyedévben már csak 13 bevezetés történt 1 milliárd euró értékben, pedig egy évvel korábban még 21 vállalat megjelenéséről adtak hírt. Eközben Londonban az utolsó negyedévben 41 cég jelent meg 5 milliárd euróval emelve a kapitalizációt, szemben a megelőző évi 26 bevezetéssel.
A forgalom miatt is nyomás van Varsón, bár még mindig sokkal több papír adásvételi tranzakcióját bonyolítják, mint máshol a régióban, a tavalyi 4 milliárd eurós havi átlagos forgalom 26 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2012-ben (a CEE együtt 2,5-3 milliárd eurós átlagot bonyolított). Varsó problémája − ismeri el az interjúban Maciejewski −, hogy a korábbi évek növekedése túlságosan a lengyel gazdaság teljesítményéhez volt kötve, márpedig most a régió legnagyobb országában lassul a korábban robusztus növekedési ütem, így elmaradnak a természetes tőkepiaci források, mint például a privatizáció. Ráadásul a lengyel parkett küzd néhány szerkezeti egyensúlytalansággal, például hogy kevés az olyan meghatározó, likvid társaság, amely nagy számban tudna nemzetközi intézményi befektetőket is bevonzani. Ilyenből lényegében három van: a PZU, a KGHM és a PKO.
További kockázatot jelent, hogy a piaci likviditás túlságosan függ a helyi intézményektől, elsősorban a nyugdíjalapoktól, amelyek szabályozói környezete állandóan változik. Ők egyébként a Varsóban jegyzett cégekben összesítve 14 százalékos tulajdonosi hányadot birtokolnak, csak tavaly 3,1 milliárd dollár értékben kereskedtek a platformon, így érthető, hogy a nyugdíjalapok pénzügyi szabályozásának átalakítása érzékenyen érintheti a tőzsdét is. Maciejewski egyébként a növekedési kockázatok között említi a körvonalazódó európai tőkepiaci szabályozást (MiFiD).
A fúzióra megfigyelők szerint nemcsak Varsó nemzetközi terjeszkedési céljai miatt kerülhet sor, hanem a nagy tőzsdeoperátorokat érintő konszolidációs nyomás miatt logikus lépés Bécs számára is. Beata Jarosz, a varsói tőzsde vezérigazgató-helyettese szerint heteken belül folytatódhat az egyesülésről szóló tárgyalások második köre, amint a WSE felügyelőbizottsága és a tulajdonosok többsége azt jóváhagyja. Osztrák lapok azt írják, hogy a részleteket tárgyaló második forduló vélhetően bonyolultabb lesz, mint a tavaly sikeresen zárult első (például olyan technikai kérdéseket is tisztázni kell, mint a különböző kereskedési rendszerek összehangolása). A cél ugyanakkor valóban az, hogy egy kereskedési könyve és egy klíringközpontja legyen az egész régiónak − nevesítette Maciejewski az interjúban a következő 6 év növekedési tervének legfontosabb célját.
A menedzsment tizenegy kezdeményezésen dolgozik, amiből jó lenne, ha idén már ötöt sikerülne végrehajtani − tette hozzá Maciejewski. Ezek között szerepel, hogy szélesítsék a varsói tőzsdén elérhető termékek palettáját, például többféle derivatívával, valamint fejleszteni tervezik az agrár és árupiaci kereskedési platformokat.
Szerző: Gerőcs Tamás
