A legalacsonyabb ár helyett mostantól az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a befutó a közbeszerzésben, miután az Európai Parlament (EP) elfogadta a közbeszerzési szabályokra vonatkozó módosításokat (Napi Gazdaság, 2014. január 16.). Az új előírások a nagyvállalatok mellett teret adnak a kis- és középvállalkozásoknak is és előtérbe helyezik az innovációs, szociális és környezetvédelmi szempontokat.
Ennek célja valamely innovatív termék vagy szolgáltatás fejlesztése, beszerzése, amit komplex kutatás-fejlesztés előz meg. A felek tárgyalnak egymással az ajánlatról és annak továbbfejlesztéséről − mondta Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Itt a tendereket a megoldás ismertetése nélkül írják ki, vagyis a pályázó szabad kezet kap. A kkv-barát megoldások túlnyomó részét − például egyes alkalmassági követelményekkel kapcsolatos korlátok felállítását, az igazolások rendjének egyszerűsítését, az alvállalkozók közvetlen kifizetését vagy a részajánlattétel biztosítását − már most is tartalmazza a magyar közbeszerzési törvény. Vagyis radikális változás a kkv-k helyzetében nem várható − tette hozzá Gajdos.
Az egységes közbeszerzési dokumentum alkalmazásával a pályáztatás átláthatóbb lesz, s olcsóbb is, hiszen csak a nyertesnek kell bemutatnia az eredeti dokumentumokat. A módosításokat minden EU-országnak két éven belül át kell ültetnie a saját jogszabályába. Mivel az új irányelvek a hatályos szabályozásnál sok tekintetben rugalmasabb lehetőségeket kínálnak, a cél a határidő előtti átemelésük a magyar joganyagba − tájékoztatta lapunkat Arzt Gergely, az NFM kommunikációs főosztályvezetője. Az elektronikus közbeszerzés 2010 eleji története jó példa volt arra, hogy megfelelő előkészítés nélkül ilyen horderejű változtatásokat nem lehet keresztülvinni. Az eredeti terv az volt, hogy a pályáztatás elektronikus aláírással és időbélyeggel történjen, ezt azonban hatályon kívül helyezték. A tagállamoknak 24, illetve 30 hónap áll rendelkezésre a jogszabály átültetésére.
Szerző: Gyöngyösi Balázs
