Enyhül a nyomás idén a román pénzügyminisztériumon, miután az előző évhez képest 20 százalékkal kevesebb, 31,3 milliárd lej (egy euró 4,45 lej) és 1,3 milliárd euró értékű, a belső piacon korábban értékesített adósságpapírt kell visszavásárolnia.
Románia a válság kirobbanása óta igyekszik kitolni adósságállományának határidejét, a kölcsönök 55 százaléka rövid és középtávú adósság, amelynek kamata tavaly 12 milliárd lejre rúgott. A helyzet sokat javult az elmúlt időszakban a csökkenő költségvetési hiány, illetve a kamatok látványos mérséklése miatt, tavaly 16 százalékkal kevesebb, 48,5 milliárd lej értékű adósságpapírt dobtak piacra 2012-höz képest, a nemzetközi piacokon 3 milliárd eurót és 1,5 milliárd dollárt kölcsönöztek. Idén devizában nem kell törlesztenie Bukarestnek, mindössze a 2009-ben felvett IMF-hitel 1,2 milliárd eurós részletét kell átutalni. Januárban a román államkincstár 4 milliárd lejt és 200 millió eurót tervez kölcsönözni, közel kétszeresét a lejáró adósságok összegének, kihasználva a nyugodt piaci környezetet.
Piaci források szerint Bukarest egy devizakötvény-kibocsátáson dolgozik, az államkincstár állítólag a BNP Paribas-t, a Citigroupot és a JP Morgant bízta meg a lebonyolítással. Románia legutóbb októberben lépett ki a nemzetközi porondra, amikor 500 millió euró értékben adott el papírokat. A román kormány november végén jelentette be, hogy a következő három évre szóló állampapír-kibocsátás plafonját 15 milliárd euróra emelték az előző három évi 8 milliárdról. A román államadósság kockázatát a Moody's a befektetésre ajánlott Baa3-as, a Fitch pedig a BBB-kategóriába sorolja, negatív, illetve stabil kilátások mellett. A Standard & Poor's tavaly novemberben stabilról pozitívra javította ugyan a kilátásokat, de a bóvli kategóriából egyelőre nem emelte ki az országot.
Az elmúlt hét év legnagyobb kötvényértékesítésére készül januárban Csehország, mely összesen 30 milliárd korona értékben dobna a piacra állampapírokat. Közben a cseh hozamok emelkedtek, néhány hete még a hasonló futamidejű német hozamok alatt lehetett volna értékesíteni.
Szerdán az ötéves cseh állampapírok hozama 12 bázisponttal volt magasabb a hasonló kondíciókkal rendelkező német papírok jegyzésénél, pedig decemberben még a cseh hozamok voltak kedvezőbbek. A prágai hozam így 0,99 százalék, ami még mindig jóval alacsonyabb például a franciák 1,17 százalékos jegyzésénél. A cseh kormány felkészült a hozamok emelkedésére, jórészt a Fed eszközvásárlási programjának leállítása miatt 2014-ben 29 százalékkal többet, 400 milliárd koronát költhet a büdzsé kamatkiadásokra.
A novemberben és decemberben látott érdeklődés a cseh kötvények iránt valószínűleg nem fog megismétlődni a közeljövőben − mondta a Bloombergnek Marek Drimal, a Komercní Banka prágai elemzője. Szerinte a cseh állampapírok továbbra is egyfajta biztonságos befektetésként funkcionálhatnak, emellett az ország bankrendszerének likviditása miatt nem várható komoly eladási hullám a kötvénytulajdonosok részéről, azonban a kilátások abba az irányba mutatnak, hogy a hozamok emelkedésére kell készülni.
A 2014-es kötvényeladási rekord azzal is magyarázható, hogy a lejáró kötvények állománya tavalyhoz képest 26 százalékkal, 136,4 milliárd koronára emelkedik majd, a költségvetés hiánya pedig a tervek szerint 112 milliárd korona lehet a 2013-as 80 milliárd után.
A tervek szerint a januári aukciókkal teszteli a piacot a prágai adósságkezelő, majd az eredmények függvényében alakítja ki stratégiáját az év hátralevő részére. A koronában történő kibocsátások mellett kétmilliárd eurónyi devizakötvény is be van tervezve 2014-re a stratégiába.
Bulgária idén 4,4 milliárd leva (mintegy 678 milliárd forint) értékben tervez kibocsátani kötvényeket hazai és külföldi piacokon az államháztartási hiány finanszírozására, illetve az 1,1 milliárd dollár értékű korábban kibocsátott kötvény visszafizetésére. A 2014. évi költségvetés szerint 1,8 százalék lesz a GDP-arányos államháztartási hiány az idei 2 százalék után, miközben 1,8 százalékkal nő a gazdaság az idei 0,6 százalékos bővülést követően.
Az év második felében Görögország is visszatérne a kötvénypiacra, amennyiben a piaci környezet ezt lehetővé teszi − jelentette ki Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter a Realnewsnak adott interjújában. Athén 2010 óta nem bocsátott ki közép- és hosszú távú kötvényeket, a hitelező trojka árnyákéban mindössze a rövid futamidejű papírokat sikerült értékesíteni.
Szerző: Beke Károly'Túrós-Bense Levente
