Az utóbbi hónapokban az Európai Központi Bank (ECB) egyik célja az volt, hogy enyhítse a különbségeket az európai hitelpiacon, azonban ezen a téren eddig csak mérsékelt eredményeket ért el a jegybank − idézte a Goldman Sachs elemzését a Financial Times. Az egyes tagállamok vállalati hitelkamatai közti különbségek továbbra is csúcsközelben vannak, a perifériás országok cégei jóval magasabb kamat mellett jutnak kölcsönhöz. A Goldman Sachs elemzése szerint 2013 májusában voltak a legnagyobbak az eltérések az európai hitelpiacon, azonban a differencia még most is nagyobb, mint 2011 közepén. Decemberben Mario Draghi ECB-elnök fő célként jelölte meg az egyenlőtlenségek további csökkentését.
Fontos ponthoz érkeztünk Európában, a válság pénzügyi szakaszát mögöttünk hagytuk, de a piacok gyógyulása lassú folyamat − mondta How Phill, a Goldman Sachs közgazdásza. Szerinte ha a különbségek hosszabb távon beépülnek az eurózóna pénzügyi rendszerébe, akkor az megkérdőjelezheti a közös monetáris politika sikerét és a valutaunió egységességét.
A Goldman által számított kamatkülönbség-mutató a tavaly májusi 4,7 százalékról októberre 3,9 százalékra esett, ez 2011 szeptembere óta a legalacsonyabb érték.
A probléma az, hogy a szellem kiszabadult a palackból azzal, hogy Görögország csődbe ment és Ciprus is közel került ahhoz, hogy kilépjen az eurózónából. Hosszú időbe telik, amíg ezt a szellemet visszatuszkolják a palackba − emelte ki Julian Callow, a Barclays elemzője. A finanszírozási költségek továbbra is magasak azokban az országokban, amelyeknek éppen alacsony kamatokra lenne szükségük − tette hozzá.
Az Európai Bizottság és az ECB abban bízik, hogy ha feláll az egységes bankfelügyelet, az segíthet csökkenteni a kamatokat, közelebb kerülhetnek egymáshoz az állampapír-piaci hozamok és a hitelkamatok. Elemzők szerint azonban valamekkora különbség biztosan marad, hiszen a kamatok reflektálnak a tagállamok hitelképességére.
Az áttörést az ECB attól várja, hogy elősegítené a hitelek úgynevezett becsomagolását és értékesítését befektetők számára. Ettől azt remélik, hogy javul a kis- és középvállalatok finanszírozása. A jegybank legutóbbi statisztikája szerint a kkv-k számára a legnagyobb nehézség továbbra is az, hogy keresletet találjanak termékeikre és szolgáltatásaikra, valamint finanszírozáshoz jussanak. Az április és szeptember közötti felmérés azt mutatja: tovább emelkedett a kkv-hitelek kamata, az egyes tagállamok között pedig jelentős különbségek vannak a feltételekben. A vizsgált időszakban a hitelt felvevő cégek körében öt százalékkal többen számoltak be kamatemelkedésről, mint -csökkenésről.
Szerző: Beke Károly
