Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csengetésével péntek reggel elindult a Xetra kereskedési rendszer a Budapesti Értéktőzsdén. Az ünnepélyes megnyitón Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója mérföldkőnek nevezte az új platform bevezetését a magyar tőzsde életében, amely a technológiai váltáson kívül egy szemléletváltást is jelent: az eddig elszigetelt kereskedési rendszer helyére a legmodernebb és legnyitottabb platform kerül. A Xetrát ugyanis 18 ország 4500 kereskedője használja, akik előtt egy csapásra megnyílik a magyar értéktőzsde, a BÉT bekerül a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. A vezérigazgató szerint ezáltal nő majd a forgalom és a likviditás, amiből a lakossági és intézményi befektetők egyaránt profitálni fognak. A megnövekvő likviditási pool pedig a kibocsátó cégeknek könnyíti majd meg az életét. Katona azt is elmondta, a magyar piacon széles körű konszenzust sikerült kialakítani a Xetra bevezetésével kapcsolatban, sőt azt is sikerült elérni, hogy a rendszer egyik modulját a közép-európai, Xetrát használó börzékre egy magyar cég szállítja majd.
A Xetrát kifejlesztő Deutsche Börse képviseletében Hauke Stars, a Börse informatikai vezetője azt mondta, a Xetrával a BÉT a lehető legjobb kereskedési rendszert választotta, amelynek átláthatósága és megbízhatósága páratlan. A rendszer a több száz millió kötést kezelő frankfurti tőzsdén is zökkenőmentesen működik és még a válság legkaotikusabb napjaiban is kiállta a próbát. A német szakértő szerint ez a kiemelkedő technológia a jövőbe vezeti majd a magyar tőkepiacot.
Varga Mihály miniszter szerint a magyar részvénypiac régóta megérdemelte az új rendszert. Kiemelte, ami jó a magyar tőkepiacnak, az jó a magyar gazdaságnak, államnak és adófizetőknek is, hiszen több olyan nagy társaság részvényeivel is kereskednek majd az új rendszerben, amelyben az államnak érdekeltségei vannak. A miniszter azt látná jónak, ha a jövőben minél több középvállalat élne a tőzsde nyújtotta lehetőségekkel, így növelné a beruházásait és több munkahelyet teremtene. Varga meglátása szerint a novemberben lezajlott sikeres államkötvény-kibocsátás, a magyar cds-felárak alakulása és a "londoni elemzők" optimizmusa a magyar gazdasággal kapcsolatban azt jelzi, hogy a Magyarországgal kapcsolatos piaci bizalom nő. A Xetra bevezetése pedig remélhetőleg egy új időszak nyitánya lesz, amikor a magyar gazdaság fundamentumainak számító nagy tőzsdei cégek és a magyar vállalatok általában egyre inkább a külföldi befektetők célpontjai lesznek.
A Xetra-közösség -hez való csatlakozással a részvénypiac Prémium és Standard kategóriájában szereplő papírok kereskedése gyakorlatilag nem változik, továbbra is folyamatos kereskedéssel zajlik a nap, amelyet a jelenlegihez hasonlóan a nap elején és végén egy-egy aukció nyit meg és zár le a nyitó- és záróár meghatározására. Ugyanakkor fontos változás várható az eddigiekhez képest az árfelfüggesztésben. Eddig tízszázalékos árfolyam-elmozdulás esetén néhány percre felfüggesztették a kereskedést, majd 15 vagy 20 százalékos elmozdulás esetén limitet ér el a papír, és nem mozdulhat tovább az adott irányba azon a napon. Utóbbi szabály a Xetra-rendszer alatt is megmarad, azonban a tízszázalékos felfüggesztést úgynevezett statikus és dinamikus volatilitási limitek váltják fel. A dinamikus volatilitási limit az előző kötéshez képest vizsgálja a soron következő kötést. Amennyiben az egy előre meghatározott mértékben eltér az előző ártól, akkor a kereskedési rendszer még a kötés előtt megszakítja a kereskedést néhány percre, és egy aukciót indít az adott értékpapírban. A statikus limit ugyanilyen módon működik, de ott a viszonyítási alap nem az utolsó kötés ára, hanem az utolsó aukciós kötés ára.
A kereskedési rendszerbe tehető ajánlatok típusait illetően a Xetra égisze alatt a kereskedők sok újdonsággal találkozhatnak. Új típusként jelenik meg az úgynevezett market-to-limit ajánlat, amely egy ár megjelölése nélkül tett, elsősorban piaci ajánlatot takar, amely − hasonlóan a BÉT jelenlegi azonnali piaci gyakorlatához − csak a legjobb árszinten köt. Szintén újdonságként jelenik meg a nemzetközi piacokon nagy népszerűségre szert tevő iceberg ajánlat, amelyre a folyamatos kereskedési és a folyamatos aukciós modellekben nyílik lehetőség. Ennek a sajátossága, hogy az ajánlati mennyiségnek csupán egy kisebb része látható az ajánlati könyvben, a fennmaradó rész a folyamatos ajánlatpárosításnál láthatatlan marad.
A kereskedési rendszer cseréjétől a BÉT azt reméli, hogy érezhetően növekszik majd a likviditás a magyar piacon, ugyanakkor Katona Zsolt vezérigazgató a Napi Gazdaságnak adott interjújában (Napi Gazdaság, 2013. december 2.) elismerte, hogy az igazán komoly áttöréshez új magyar sikertörténetekre, vonzó tőzsdei bevezetésekre lenne szükség. Éppen ezért a tőzsde bízik abban, hogy a sajtóban időről időre felröppenő cégnevekből előbb-utóbb valóban komoly IPO-k lesznek a magyar piacon, emellett tervezik, hogy nyitnak a kkv-k felé.
A brókerek az első órákban óvatosan bántak az új kereskedési rendszerrel, legalábbis ez derül ki a BÉT részvénypiacának forgalmából, ami hárommilliárd forint volt délig. Piaci szereplők elmondása szerint az offline kereskedésben minden rendben ment, az üzletkötők fokozatosan megtanulják az új felületek használatát, a megbízásokat folyamatosan tudják teljesíteni. A brókercégek többsége a kereskedési könyvben visszavonásig bent lévő megbízásokat nem tudta automatikusan átrakni a Xetra rendszerbe, de ezeket általában a nap folyamán pótolták.
Kisebb-nagyobb fennakadások voltak a kereskedés első egy-másfél órájában az internetes kereskedési felületeken, az összes nagyobb ilyen rendszer akadozott vagy adatkiesésekkel küzdött. A kisbefektetők fórumbejegyzései alapján több rendszeren nem tudtak megbízást bevinni vagy nem kaptak róla visszaigazolást, így többük számára gondot okozott az átállás, remélhetőleg a problémákat hétvégén sikerült megoldani.
Szerző: (Napi Gazdaság)
