Sem az állami, sem a banki finanszírozásnak nem tesz jót, hogy kilencéves csúcsra emelkedtek a múlt héten az indikatív kínai állampapír-piaci hozamok. A 10 éves papír esetében 4,7 százalékot súrolta az átlaghozam, ami nem sokkal maradt el a 2004 novemberében beállított 4,88 százalékos csúcstól. Elemzők szerint a hozamemelkedés mögött a kínai befektetők azon várakozása áll, amely szerint a jegybank (PBOC) a korábbi túlfűtöttségből a lehűlés állapotába kerülő gazdaság monetáris kondícióinak további szűkítésére kényszerülhet hamarosan. A monetáris szigorítással ugyanakkor óvatosan kell bánnia a jegybanknak. Az államilag vezérelt hitelexpanzió miatt a bankrendszert és különösen az árnyékbankokat terhelő toxikus eszközök kiszűrése és az ezzel járó hitelleépítés ugyanis könnyen a pénzügyi rendszer teljes megmerevedésébe csaphat át. A kötvényhozamok emelkedése mellett keresleti problémákkal is szembesülnie kell a kibocsátó pénzügyminisztériumnak, amely októberben egy 28,25 milliárd jüanos egyéves futamidejű kötvényt bocsátott ki 4,01 százalékos átlaghozamon, ez pedig 1996 óta a legdrágább kibocsátás volt ezen a futamidőn. Éppen hogy lefedte a kereslet a tervezett kibocsátást, ami szintén nem jó jel, szakértők szerint az eddigi aukciókon a harmonikus arány a kétszeres lefedettség volt. Összességében még nincs akkora baj − teszik hozzá −, az idei eddigi kibocsátás jóval a tavalyi szint fölött van, bár az utóbbi hónapokban egyértelműen lassult.
Az idei első 10 hónapban 7180 milliárd jüant sikerült bevonni, szemben a tavaly ilyenkori 6240 milliárddal. A múlt hónapban 687,36 milliárd jüanra csökkent a havi kibocsátás a szeptemberi 785,88 és az augusztusi 822,14 milliárdról, nem is beszélve az áprilisi csúcsról, amikor egy hónap alatt 908,13 milliárd jüant vont be a kínai pénzügyminisztérium. Leginkább a kínai intézményi befektetők maradnak távol a piacról, hiszen a kötvénypiac erősen szabályozott, külföldiek csak rendkívüli engedélyekkel vásárolhatnak. A nagy kínai bankok, nyugdíjalapok és biztosítók viszont maguk is finanszírozási kockázataik emelkedésével szembesülnek, emiatt egyelőre arra kényszeríti őket a mostani hitelpiaci helyzet, hogy kivárják a PBOC reakcióját − mondja Duan Jihua, a Guohai Securities ügyvezetője. A szakértő szerint bajt is okozhat, hogy a jegybank most nem lesz képes megismételni a júniusi hitelpiaci lefagyást feloldó tőkeinjekciós intézkedését, amikor 10 százalék fölé ugrottak a bankközi kamatok, emiatt a PBOC-nak kellett pénzt pumpálnia a rendszerbe. Ha most hasonlót lépne, sem lenne garantált, hogy ugyanazt a hatást sikerül elérni, mint júniusban, amikor is a közbeavatkozásra a bankközi kamatok visszasüllyedtek a 4 százalék körüli átlagos szintekre.
Jelenleg 5,9-6 százalékon finanszírozzák egymást a kínai bankok, és mint Wendy Chen, a Nomura szakértője a Wall Street Journalnek elmondta: a kínai piacon most azt figyelik, hol a jegybanki toleranciaküszöb a közbeavatkozásra. Ez azért is érdekes, mert az év elején még jól menedzselt infláció szeptembertől emelkedni kezdett, 3,1, majd októberben 3,2 százalékra. A PBOC-nak előbb-utóbb figyelnie kell a fogyasztói árakra, miközben a banki kamatok szabályozására is új eszközöket kell találnia, hiszen a kereskedelmi bankok kamatpolitikája egyre liberalizáltabb módon történik, lényegében a banki vezetők maguk dönthetik már el, milyen betéti és hitelkamat-kondíciókat alakítanak ki egymás és ügyfeleik számára.
Terry Gao, a Fitch Ratings szenior elemzője szerint megfelelő eszközei vannak a PBOC-nek, hogy egyszerre kezelje az önkormányzati beruházásokból és az árnyékbankrendszerből jövő kockázatokat, de közben működésben tartsa a vállalatok finanszírozásához szükséges hitelcsatornákat. Ilyen eszköz lehet például a bankoknak nyújtott olcsó, rövid futamidejű hitelinstrumentum. Ezekre Gao szerint egyre nagyobb szükség lesz a következő hónapokban, ugyanis a nagyobb kínai bankok is forrásköltségeik emelkedésével szembesülnek, néhányuknak pedig halasztania vagy csökkentenie kellett a tervezett forrásbevonást. Emiatt a vállalatok forrásköltségei is emelkednek, az egyik legjobb besorolású kínai cég esetében például 6,21 százalékra, ami hétéves csúcsnak felel meg − hivatkozza a Wall Street Journal, amely példákat is hoz az utóbbi idők tervezett halasztásaira. Ilyen volt például a China Development Bank múlt heti, 24 milliárd jüanos tervéhez képest 8 milliárdos kibocsátása. A CDP az egyik legnagyobb szereplője a piacnak, és az egyik legjobb besorolással rendelkező kínai bank − hívja fel a figyelmet a lap. Hasonlóan csökkentette a volument a külkereskedelmi tevékenységeket finanszírozó Export-Import Bank of China. Az egyik legnagyobb kínai hitelintézet a vidékfejlesztéshez kapcsolódó beruházásokat finanszírozó Agricultural Development Bank of China, amely pár éve jelent meg a hongkongi tőzsdén határozatlan időre fel is függesztette kibocsátásait. A szakértők azt mondják, most két dolog lesz indikatív a kínai piacon: hogyan alakul a következő hónapokban az infláció, és milyen jelzését adja a jegybank a várható közbeavatkozásnak.
Szerző: Gerőcs Tamás
