Az elmúlt másfél hétben az S&P−500 és a Dow Jones index is rekordot döntött. A Nasdaq Composite, ami a 2009-es mélypontja óta több mint 200 százalékkal nőtt, múlt hét hétfőn 13 év óta először lépte át a 4000-es határt, és egy nappal később már afölött is zárt. Az amerikai tőzsdék szárnyalása miatt sokan úgy vélik, hogy a részvénypiacokon egy olyan buborék alakult ki, amely akár a 90-es évek végén tapasztalt dotcom-lufihoz is hasonlítható.
A héten az idei közgazdasági Nobel-díj egyik nyertese, Robert Shiller fogalmazott úgy, hogy az amerikai tőzsdéken mostanában tapasztalt növekedés aggasztó. Az elemzők közül pedig többeket nyugtalanít, hogy sok egyéni befektető tért vissza a piacra, mivel ez a jelenség piaci csúcs idején jellemző. Egy októberi felmérés szerint az egyéni befektetők amerikai szövetségének tagjai befektetéseik 63,3 százalékát tartják részvényekben vagy részvényalapokban, ami a 2007 szeptembere óta eltelt hat év legmagasabb értékének számít.
A technológiai iparágban érdekelt vállalatok aktivitása általánosságban véve valóban nagy volt az elmúlt hónapokban. Az Ernst & Young arról számolt be, hogy a cégfelvásárláshoz, tulajdonrész-vásárláshoz és cégegyesüléshez köthető ügyletek az iparágban a dotcom-időszak óta eltelt több mint egy évtizedben világszerte 2013 júliusa és szeptembere között képviselték a legnagyobb összeget, és tavalyhoz képest 152 százalékkal nőttek. Az it-vállalatok körében ráadásul gyakori a gyors felértékelődés, ami a nagy befektetői érdeklődésnek köszönhető. Legutóbb a Twitter piaci értéke ugrott meg tőzsdei debütálását követően.
A buborék ellen érvelők rámutatnak, hogy a dotcom-időszak végén, 1999 decemberében az S&P−500 tőzsdeindex Shiller P/E rátája 44,2 volt. Ez azt jelentette, hogy a részvények árazása túlzó volt a részvények évi nyereségéhez képest. Most a Shiller P/E ráta mindössze 25,2. Egy másik fontos mutató, a P/BV ráta 5,1 volt 13 évvel ezelőtt, míg napjainkban 2,6 körül jár. Ez a mutató a részvények árát azok könyv szerinti értékéhez, azaz a mögöttük álló saját tőkéhez viszonyítja.
Ezek az elemzők úgy vélik, hogy a részvények drágák, de legfeljebb enyhén számítanak túlértékeltnek. A múlt hónapban a Fed következő vezetője, Janet Yellen is elmondta, hogy noha a részvényárak jelentősen nőttek az elmúlt időszakban, szerinte nincsenek olyan magasságokban, ami egy buborékszerű helyzetre jellemző. Ed Yardeni, a Yardeni Research vezető elemzője ezzel egyetért, de szerinte megvan annak az esélye, hogy a jövőben egy buborék jön létre a piacon. Yardeni arra is figyelmeztet, hogy egy ilyen helyzet meglepően gyorsan előállhat. A Fed korábbi elnöke, Alan Greenspan is úgy véli, hogy még nincs részvénypiaci buborék. Szerinte ennek egyik fő indikátora, hogy a kockázati prémium − ami azt mutatja meg, hogy egy átlagos befektető mekkora megtérülést vár el ahhoz, hogy részvényekbe fektessen − jóval a "normális érték" alatt van. Több szakértő azt is kiemeli, hogy a befektetők több mint 2,5 ezer milliárd dollárt tartanak pénzpiaci alapokban, ami a jövőre nézve keresleti tartalékot jelenthet a részvénytőzsdének.
Szerző: Balog Tamás
