Szembeötlő az európai bankok alulteljesítése a tengerentúli vetélytársakkal szemben, a kontinensen még bőven van tere az emelkedésnek a mutatók alapján. A múlt bűneiért persze vaskos számlák vártak a szektorban érdekeltekre, nem lenne meglepetés újabb büntetések kiszabása sem a közeljövőben, azonban a gigászi összegek eddig sem rendítették meg túlságosan a befektetők bizalmát. Ezúttal az érdekesebb szereplőket vizsgáljuk, különös tekintettel azokra, amelyek elsősorban Európában tevékenyek.
A BNP az egyik legjobban teljesítő banknak számított az elmúlt évben, javarészt annak köszönhetően, hogy tőkehelyzete a legválságosabb időkben is a legerősebbek közé tartozott, a hitelportfólió minősége is messze átlag feletti volt, üzletpolitikájából gyakorlatilag hiányzott a problémás déli államokban jellemző túlzott hitelezés gyakorlata és hitel/betét mutatója is gyorsan javult. Az utolsó gyorsjelentés is inkább pozitív elemeket tartalmazott, a költségcsökkentés a vártnál erősebbnek bizonyult. A közelgő hatósági eszközminőség-felülvizsgálat és stresszteszt a bankvezetés szerint nem fog különösebb meglepetéseket okozni és a Fortis Bank felvásárlása nem rontja érdemben a számokat. Hamarosan az osztalékfizetési hányad növekedése is napirendre kerülhet, semmi nem utal arra, hogy komoly veszély leselkedne a papírok árára. Az 55,3 eurós részvényár a könyvérték 87 százaléka, ami komoly diszkontot jelent a Stoxx Banks átlaghoz képest, a 13,6 százalékos Tier1 átlag feletti tőkehelyzetről tanúskodik, a 6,7 százalékos ROE kifejezetten jó hatékonyságot takar, míg a 2014-es EPS-sel számított 10,5-ös P/E átlagosnak mondható. A részvény kifejezetten jól fest technikai szempontból is, így a 60 euró körüli elemzői célárak inkább óvatos becslésnek minősíthetők.
A Société Générale szintén sokat lépett előre a tőkemegfelelés terén, a 12,5 százalékos Tier1 mutató kielégítő (a Core Tier1 9,9 százalékos szintje komoly előrelépés a féléves számokhoz képest) és a gyorsjelentés is jobb lett a vártnál az összetételét tekintve. Növekvő árbevétel, csökkenő költségek és emelkedő céltartalék, utóbbi javarészt a várható pereskedésnek és büntetéseknek jelent fedezetet. Kiemelkedően jól teljesített a lakossági üzletág, a külpiacok tekintetében említésre méltó az orosz hitelezés felfutása. Számottevő eredménybővülés a jövő évben várható, a 2014-re prognosztizált EPS 30 százalékos növekedést jelentene. Ez utóbbival kalkulálva 9,7-es P/E adódik a 42,4 eurós részvényár mellett, ami a 0,73-as P/BV és az átlagosnak mondható eszközhatékonyság mellett kifejezetten vonzónak tekinthető, így nem lenne meglepő, ha a részvény felülteljesítené a szektort a közeljövőben. A célárak között nem ritka a 15-20 százalékos emelkedést valószínűsítő érték.
A Deutsche Bank részvényének 35,1 eurós árából mindössze a könyvérték 63 százaléka következik, 8,3-as P/E mellett, a harmadik negyedéves számai messze a várakozások felett alakultak. Árfolyama leginkább egy szűkülő csatornára emlékeztet, azonban az elemzői vélemények javuló trendje inkább a felfelé történő kitörést valószínűsítik, a célárak átlaga 40 euró felett van.
Szinte egyöntetű a vélemény a legnagyobb svájci bankokat illetően a tekintetben, hogy az utóbbi hetek lecsorgó árfolyamai inkább átmenetinek tekinthetők és belátható időn belül visszakapaszkodnak a lokális csúcsokra. Az árfolyamesés kiváltó oka a friss és a közeljövőben várható CoCo-kibocsátások hígító hatása volt. Mind a UBS, mind a Credit Suisse esetében magas, a bankszektor átlagának megfelelő P/E-ről és azt meghaladó P/BV-ről beszélhetünk, azonban ezek az értékek már régóta elfogadottak az elemzők körében.
A korábbi évek egyik legproblémásabb nagybankja, az UniCredit esetében lehet igazán jelentős hatása az LTRO folytatásának, az olcsó forrás nagyban hozzájárulhat a bank tőkehelyzetének javításához és a bizalom helyreállításához. Bár látványosan javuló profitbővülésről beszélhetünk, a hitel/betét arány kiugróan magas értéke és a hitelek minősége még jó ideig távol tarthatja a befektetőket a bank papírjaitól.
Szerző: Beke Károly
