Az év hátralévő részében már inkább felülteljesít majd a magyar piac a nemzetközi porondon, így van lehetőség, hogy abból a lemaradásból, amit a fejlett piacokon tapasztalt rally alatt szedett össze Budapest, valamit ledolgozzon − vélekedett Gabler Gergely, az Eqiulor szenior elemzője. Hozzátette, a Molban van még tér lefelé, de összességében már inkább beárazódtak azok a kockázatok, amelyek a negyedévben fenyegethetik a tőzsde vezető cégeit, így akár az OTP és a Mol részvénye is felpattanhat, ha a vártnál kevésbé negatív hírek érkeznek. Az OTP-ben ismét igen magasra, 10 millió részvény fölé emelkedett az eladási pozíciók nagysága, így Móró Tamás, a Concorde részvénystratégája ebben a papírban lát lehetőséget pozitív korrekcióra, amennyiben a devizahitelesek \"megmentése\" a várnál kevésbé drasztikusan érintené a bankokat. Ugyanakkor egyéb területeken csak szembeszél látszik az OTP gazdálkodásában. Ukrajnában a kétéves hozam már két számjegyű, a második legmagasabb a világon, óriási a leértékelési nyomás a hrivnyán, itt lehet még negatív hatás az OTP-re. Oroszországban az OTP területén, a fedezet nélküli személyi hitelezésben élesedő verseny és a szigorodó szabályozás miatt romlanak a kilátások. Mindezt a befektetők is érzik, az OTP-be egyszerűen nem érkezik új pénz, nincs benne flow, mindenki november 1-jét várja, amikor kiderülhet, hogy mekkora terheket is kap a legnagyobb bank. Ha puha csomagot kapna, akkor a shortzárások gyors 150-200 forintos emelkedést okozhatnának az árfolyamban − tette hozzá Móró. Gabler is a devizahitelesek mentő csomagjához köti az OTP áralakulását, szerinte valószínűtlen, hogy a Bankszövetség megállapodik az adósokkal, inkább a kormány saját elképzelései lesznek irányadóak. Kérdés, mi lesz az 1000 milliárdos veszteség sorsa. Ha azt a bankoknak kell lenyelniük, az OTP-re 250-300 milliárd jutna, vagyis részvényenként ezer forint, de ez nagyrészt már be van árazva. Számos érv szól ugyanakkor amellett (a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, sok bank kerülne nehéz helyzetbe, ami a pénzügyi stabilitást veszélyeztetné), hogy jóval kisebb összegre számíthatunk, és akkor megnyugodhatnak a kedélyek, fordulhat a negatív trend a bankrészvénynél.
Abban a szakértők egyetértenek, hogy a negyedév legfontosabb sztorija a Richter lesz. Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője szerint a Richter grafikonja fest a legjobban, talán már túl jól is. A befektetői hangulat annyira optimista a papírral kapcsolatban − a BÉT szerdai debreceni road-show-ján is mindenki csak emelkedést tartott elképzelhetőnek -, amit a fundamentumok nem fognak tudni követni. Az MSCI-index átsúlyozása ugyanakkor még adhat lökést a papírnak. November 7-én jelentik majd be, hogy a Richter visszakerül a világ legfontosabb részvényindexcsaládjába. Móró Tamás szerint kérdés, hogy már mennyi épült be ebből a várható pozitív eseményből az árfolyamba. Kétségkívül óriási vételeket okozhat az átsúlyozás, ám ezzel szemben állnak majd az erre spekulálók eladásai. Gabler ugyanakkor úgy véli, még kitarthat a lendület, annak ellenére, hogy elérhető közelségbe került az Equilor 4250 forintos célára, a piac ugyanis még nem hitte el teljesen a sztorit, jöhetnek még újabb vevők.
A Mollal kapcsolatban megosztottak a szakértők. Gabler Gergely úgy véli, az INA-ügy már túljutott a hosszú patthelyzeten, már akkora a feszültség, hogy hamarosan érkezik valamilyen megoldás, vagy eladja a Mol a részesedését, vagy megegyeznek. Somi András szerint viszont a negyedévben még nem lesz fellélegzés, annyira összetett stratégiai, diplomáciai kérdés lett az ügyből, bár valószínű, hogy végül nem a legszélsőségesebb forgatókönyv valósul meg az INA-ügyben. A KBC 14 900-as fairérték-becslését ugyanakkor már pénteken elérte az árfolyam − ha csak rövid időre is. A Concorde arra számít, hogy a Mol-menedzsment figyelmét továbbra is leköti majd a horvát helyzet, miközben a társaságnál más területen sincs sok ok optimizmusra. Ugyan a legnagyobb esésen túl lehet az olajpapír, csak éppen nem látszik, hogy mitől tudna emelkedni. Így további lecsorgásra lehet számítani, ahhoz még lejjebb kell mennie az árfolyamnak, hogy érdemes legyen vételben gondolkodni.
A Telekom már nagyon olcsónak tűnik és az utóbbi időben nem is tudott tovább esni, azonban ehhez mérhetőek az osztalékkal kapcsolatos kockázatok is. Somi András szerint még mindig 25-30 forintos osztalékot áraz a piac, amiben egyre többen kételkednek. Ráadásul a referenciaként tekintett tízéves állampapírhozam is bármikor emelkedésnek indulhat. A negyedévben így ugyanazokra a kérdésekre, a frekvenciatenderre, az eladósodottságra kell majd figyelniük a befektetőknek, mint eddig. Gabler Gergely és Móró Tamás sem számít sok izgalomra a Telekom piacán a negyedévben. Inkább a jövő év elején, februárban várható mozgás, amikor az osztalékról újabb információkat kapunk. Az Equilor szakértője szerint ha a 30-40 százalék közötti eladósodottságot szeretné tartani a cég, elvben az is elképzelhető, hogy jövőre egyáltalán nem fizet osztalékot, bár Gabler ilyen sarkos megoldást nem tart valószínűnek. A negyedik negyedévben csak az okozhatna felbolydulást, ha új adó vagy frekvenciatender érkezne.
A magyar piacra leselkedhetnek veszélyek is. Amennyiben az amerikai költségvetési kérdés megoldódik, úgy ismét napirendre kerül a Fed visszavonulása, ez leginkább majd decemberben lehet téma Móró Tamás szerint. Ezzel párhuzamosan újabb tőkekivonási hullám indulhat a feltörekvő piacokról. Igaz, ezek már most is meglehetősen alul vannak súlyozva, másrészt a leginkább azokat az országokat érintették, amelyek magas fizetésimérleg-hiánnyal küszködnek és devizájuk inkább a dollárhoz kötődik. Ezek egyike sem igaz Magyarországra és a forint stabilitása is védte a részvénypiacunkat. E tekintetben Somi András lát kockázatokat, mivel a hazai deviza technikai alapon egy olyan háromszögben mozog, amiből még idén kitörhet fölfelé.
