A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma előtt ma kezdődött Gagyi Pálffy Attila pere a magyar állam ellen, amelyben a felperes (100 ezer forint címletértékű kárpótlási jegy tulajdonosa) azért kér kártérítést, mert az állam 2006 decembere, a legutóbbi Mol-részvénycsere óta nem biztosít kínálatot a kárpótlási jegyek felhasználására.
Mint ismeretes, a kilencvenes évek elején több kárpótlási törvény alapján a szabadságuktól, életüktől, vagyonuktól megfosztott emberek vagy azok örökösei, összesen mintegy másfél millióan, több mint 200 milliárd forint értékben kaptak kárpótlási jegyet, amelyet bizonyos esetekben földárveréseknél, állami ingatlan lakó általi megvételénél, de leginkább állami társaságok privatizációjánál lehetett felhasználni. A tőzsdére eljutott nagy cégek szinte mindegyikénél volt lehetőség a kárpótlási jegyek felhasználására, de ahogy ezek elfogytak, illetve leállt a privatizáció, úgy apadtak el a felhasználási lehetőségek.
A tárgyalás során a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi képviselője utalt arra, hogy a kárpótlási jegy ügyében általános rendezés készül, a felek végül közösen halasztást kértek. A felperes elmondta, október végéig hajlandó várni.
A per előtti napon egyébként régen nem látott forgalma volt a BÉT-en a jegynek, 8 kötésben négyezer darabot vettek meg, 545-ről 648-ra emelve az árat. Csütörtökön 639−649 között voltak kötések. Meglepő, hogy a jegyek kibocsátója semmiféle tájékoztatást nem tett közzé a perről, még kevésbé az esetleges rendezésre vonatkozó elképzelésekről, holott aligha cáfolható, hogy mindezek kihathatnak a jegy tőzsdei árfolyamára, megítélésére, és az általános tőzsdei szabályok nyilván vonatkoznak az államra is.
