BUX 132923.93 0,52 %
OTP 40320 0,42 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A geopolitikai feszültségek tartják magasan az olaj árát

Bár Szíriában alig termelnek olajat, és azt el sem adhatják a világpiacon, mégis drágult az olaj arra a hírre, hogy az Egyesült Államok katonai akcióba kezdhet. Szakértők szerint a geopolitikai helyzet rendeződésével fundamentális alapon csökkennie kell az árfolyamnak.

2013. augusztus 28. szerda, 00:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Drágult az olaj az éleződő szíriai helyzet miatt, és az arany árfolyama is átlépte az 1400 dolláros ellenállási szintet, miután a piacokon elromlott a hangulat. A MarketWatch elemzése szerint a piacok az amerikai külügyminiszter, John Kerry szavaira reagáltak, amelynek alapján Amerika készen áll, hogy beavatkozzon a szíriai konfliktusba, ha igaznak bizonyul, hogy az ottani kormány vegyi fegyvereket vetett be. Az IG Markets vezető piaci stratégája, Chris Weston ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szíriai olajkitermelés a töredékére, a 2011. márciusi napi 350 ezer hordóról az idei első félévre 39 ezer hordóra csökkent. A drágulás természetes piaci reakció − a kereskedők attól tartanak, hogy a konfliktus gátolhatja a szélesebb értelemben vett kínálatot a legfontosabb közel-keleti térségben. A Citigroup árupiaci elemzője, Tim Evans úgy véli, egy esetleges amerikai csapás sem okozna ellátási problémát; bár a szíriai helyzet hordoz erre esélyt, ennek mértékét jóval 50 százalék alá becsüli.

A szíriai helyzet mellett még egy fontos dolog mozgatta a héten az olaj árfolyamát. Az olajat ugyanis azért is kezdték el vásárolni a befektetők, mert az elemzők 250 ezer hordós amerikai készletadatra számítottak a héten. Korábban az volt az általános vélekedés, hogy gyenge lesz a kereslet a kőolajtermékek iránt, azonban az utolsó adatok szerint csúcsokat döntött a felhasználás. Pletser Tamás, az Erste Zrt.olajipari elemzője szerint sem elsősorban Szíria a gond, hiszen az ország ellen már jó ideje embargó van, így az a kevés olaj, amit kitermelnek, ki sem jut a nemzetközi piacokra. A befektetők inkább attól félnek, hogy a konfliktus átterjedhet a régió valamelyik nagyobb olajtermelő területére, például Szaúd-Arábiára. Bár ennek az esélye csekély, érdekes, hogy a geopolitikai feszültségre milyen érzékenyen reagálnak a piacok. Enélkül ugyanis, ha csak a kitermelés és kereslet viszonyát néznénk, csökkennie kellene az olaj árának. A Brent esetében például 2016-ra már átlagosan 92 dolláros szintet várnak az elemzők − mondta Pletser. Az idén a szakértői becslések szerint mintegy 900 ezer hordóval nőhet a napi olajfelhasználás a világban, ami így 90,7 millió hordó lehet. Ugyanakkor a kínálati oldal ennél nagyobb ütemben bővülhet, azaz fundamentális alapon csökkennie kellene az árnak. A kitermelés növelésében várhatóan Irak, Oroszország és offshore termelők járnak majd az élen. Ezt azonban a mostanihoz hasonló geopolitikai események felülírhatják, hiszen például egy iráni konfliktus a mostani helyzetnél sokkal nagyobb gondot okozhat − tekintettel az iráni olajkitermelés volumenére, ráadásul a perzsa állam a kereskedelmi útvonalak lezárásával is gondot okozhat. A Brent esetében egyébként az év elején a szakértők 105 dolláros idei átlagos olajárat vártak, míg 2014-re 100 dollárt. Mindez azonban nem jelent drámai mérséklődést, ugyanakkor az üzemanyagok ára talán ennél is jobban visszaeshet. Ennek oka, hogy a finomítói kapacitások is jelentősen megugranak az idén új termelő egységek üzembe állítása nyomán. Az új belépő kapacitások napi 1,5−2,0 millió hordóval nőhetnek, amit természetesen valamennyire mérsékelnek majd az üzembezárások, de ennek arányát nehéz megbecsülni. Mindez az idén a tavalyinál alacsonyabb finomítói árréseket jelenthet, illetve a verseny fokozódásával nagyobb mértékben mérsékelheti az üzemanyagok árát. Jelentős visszaesés azonban nem lesz, hiszen az üzemanya­gok árát azért továbbra is az olajár határozza meg − vélik a szakértők.


Napi grafikonok

Az olaj árára még egy fontos tényező hathat, mégpedig az, hogy miként alakul a gazdasági növekedés a világban. Európa várhatóan visszaesik, így ez jelentős keresletcsökkenést okoz majd, ezt azonban részben ellensúlyozza a távol-keleti országok növekedése. A nagyobb áresésnek azonban az is gátat szabhat, hogy a kitermelést már csak olyan területek bevonásával lehet növelni, amelyeken az olaj felhozatala sokkal drágább, mint korábban. Ezt jól példázza az Egyesült Államok, ahol 2013-ban várhatóan napi 7,3 millió hordóra növelik az olajkitermelést a tavalyi 6,4 millióról. Ezt a növekedést viszont a nehezen hozzáférhető helyekről származó olaj kitermelésével érik el. Ezeket azonban csak addig érdemes működtetni, amíg a hordónként ár legalább 80 dollár.

Dean Popplewell, az Oanda devizakereskedő cég igazgatója szerint az arany árát is a szíriai helyzet húzta fel, igaz, a nemesfém drágulásához hozzájárult az is, hogy a piac a legfrissebb amerikai makroadatok alapján nem biztos abban, hogy gyorsan elkezdődik a Fed kötvényvásárlási programjának a befejezése. A befektetők az utóbbi napokban újra megtalálták az aranyat − ezt jól jelzi az, hogy a Barclays szerint múlt hét pénteken idei rekordot döntöttek a befektetők aranyvásárlásai. Ennek hatására az SPDR arany Trust GLD 0,7 százalékkal, 6,6 tonnára emelte aranybefektetéseit. Az 1400 dollár feletti szintek azonban még mindig azt jelentik, hogy az arany ára ebben az évben több mint 15 százalékot csökkent.
Deák Bálint
Deák Bálint

Ez is érdekelhet