Egyre több alap lovagolná meg az érdeklődést

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A beáramló friss tőkének és a hozamoknak köszönhetően az év első felében már több mint húsz százalékkal emelkedett a befektetési alapok nettó eszközértéke − derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adataiból. Tavaly ugyanebben az időszakban 4,4 százalékos volt a vagyoncsökkenés, ami jól mutatja az idei intenzív érdeklődést. Ráadásul a felfutás nem csak a tőzsdék kedvező tevékenységének köszönhető, hiszen a 719 milliárd forintos vagyonnövekedésen belül 342,2 milliárd friss tőke volt.

Az alapok sikere egyrészt az utóbbi évek adóváltozásain alapul, melyek növelték a lakosság megtakarítási lehetőségeit, emellett a csökkenő alapkamat is ebbe az irányba hajtja a befektetőket, hiszen a bankok egyre alacsonyabb kamatot fizetnek a betétekre.

Az intenzív érdeklődést látva nem meglepő, hogy hat hónap alatt huszoneggyel nőtt a befektetési alapok száma a szakmai szövetség adatai szerint. Ennél nagyobb bővülésre az első félévben 2008 óta nem volt példa. A legtöbb új terméket márciusban és májusban dobták a piacra, akkor egyaránt hattal nőtt az alapok száma.

Jellemzően azokban a típusokban lett több alap, melyekbe sok tőke áramlott, vagyis nem lehet véletlen a termékfejlesztési láz a szektorban. A sorból csak a tőkevédett alapok lógnak ki, melyeknek száma tízzel emelkedett az év eleje óta, a kezelt vagyon azonban csak 3,4 százalékkal hízott. A tíz új termék többsége nyilvános zártvégű alap, hét ebbe a kategóriába tartozik. A második legtöbb új alap az abszolút hozamú kategóriában jött létre, azonban ez még jelentős vagyonnövekedéssel is párosult, hat hónap alatt 73,8 százalékkal emelkedett a nettó eszközérték. A kötvényalapok száma mindössze hárommal emelkedett, azonban az általuk kezelt vagyon 89 százalékkal ugrott meg az első félévben. A legtöbb pénz továbbra is a konzervatív befektetési politikát folytató pénzpiaci alapokban van, azonban ezek száma kettővel csökkent az év eleje óta. A pénzpiaci termékeknél a következő időszakban az augusztusban bevezetett eho-teher hozhat piaci mozgásokat, ugyanis a kezelőknek nyolcvan százalékban magyar kötvényeket kell tenniük az alapba, hogy mentesüljenek a 6 százalékos teher alól. Ezt azonban lehet, hogy sokan nem is akarják majd teljesíteni, hiszen a magas arány miatt jelentősen meg lenne kötve a cégek keze a befektetési politikában.

A Bamosz adatai szerint számszerűleg tőkevédett alapból van a legtöbb, ebbe a kategóriába 164 termék tartozott június végén. Ezenkívül száz feletti szám csak az alapok alapjai esetében tapasztalható. Ebben a két típusban értelemszerűen a legalacsonyabb az egy termékre jutó átlagos vagyon is. Ugyanakkor például a pénzpiaci alapok esetében mindössze 55 termék között oszlik meg az 1479,3 milliárd forintos kezelt vagyon.
A befektetési alapok piacának felfutására az új alapok indítása mellett új szereplők belépésével is reagált a szakma. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egyelőre csak első negyedéves adatokat publikált, de már azokból is látszott, hogy a 2012 végi 35 után márciusban már 37 alapkezelő volt a magyar piacon. Mindez azért lényeges változás, mert előtte évekig egyáltalán nem emelkedett a szereplők száma, 2008 vége óta 34-en stagnált a felügyelet adatai szerint.