Nem akar visszavonulni és a kormánynak sem üzent az OTP-részvények eladásával Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója − mondta a cég első embere egy szűkkörű sajtótájékoztatón, ahová érdekes módon a tőzsdével foglalkozó szakújságírókat nem engedték be. Az OTP első embere mindenképpen el akarta adni a részvényeket, ugyanis olyan jelentős agrárberuházásokra készül, amelyek önerejéhez kellett neki a pénz. Az ügy érdekessége, hogy Csányi csak ősszel tervezte a részvények értékesítését, nyaralása előtt viszont adott egy olyan megbízást, hogy ha bizonyos szint alá esik az árfolyam, akkor adják el a papírokat. Ez a fajta üzletelés, illetve Csányi kijelentése, miszerint az elején nem is tudta, hogy eladta a papírokat, ilyen szinten legalábbis erősen furcsának tűnik. A beszámolók szerint viszont éppen ezért lehet összefüggést találni az eladások és a devizahitelesek megmentéséről szóló hír között, hiszen ez utóbbi lökte a Csányi által kritikusnak tartott szintre az OTP árfolyamát. Ez számításaink szerint valahol 4800 forint alatt lehetett. Ráadásul a bankvezér a kormányzati tervek ismeretében lejjebb módosította azt a minimálárat, ahol még folytatja az értékesítést, így közvetetten Navracsics szavainak tudható be, hogy ekkorát zuhant az OTP-kurzus. Érdekes, hogy az ár esését pont az emelkedő trendvonal állított meg, amely így nem sérült. Csányi azt is elmondta, hogy eladásai ellenére továbbra is jó befektetésnek tartja az OTP részvényeit − a jövőben még akár vásárolhat is belőle −, és aktívabb portfóliómenedzselést akar folytatni. Így a kisbefektetőknek szerinte nem szabad megijedniük az elmúlt napok fejleményeitől.
Csányi beszélt az új mentő csomagról is, amelynek kapcsán elmondta, hogy erről természetesen nem egyeztettek a bankokkal. Ugyanakkor egy konzultáció volt hétfőn a Bankszövetséggel, amelyen az OTP részéről Gresa István vezérigazgató-helyettes vett részt. A pontos tervekről tehát semmit nem tudnak, de szerinte olyan megoldás nem születhet devizaügyben, amit az OTP ne élne túl. Amennyiben úgy alakul, maximum mégsem vesznek meg több magyarországi bankot, mert bár az akvizíciók továbbra is napirenden vannak, és azokat az OTP szeretné is lezárni, előbb tisztán akarnak látni, hogy mennyi likvid tőkéjük marad.
Természetesen a tájékoztatón szóba hozták a takarékszövetkezetek átalakítását is. Az Origo tudósítása szerint ennél a témánál ugyan hosszabb szünetet tartott Csányi, azonban leszögezte: nem tart a Postával megerősített állami banktól, sőt középtávon még piaci előnyt is remél tőle. Szerinte ugyanis minden változás bizonytalanságot szül, és nem arról van szó, hogy egy új bank vagy egy bomba termék jelenne meg a piacon. Eddig is voltak takarékok és postahivatalok, és Csányi abban is bízik, hogy a meglévő együttműködés révén a Postának nagy bevételt hozó OTP-s termékeknek nem lesznek komolyabb konkurensei. Hosszabb távon viszont nagy kérdés, hogyan lehet egy egységes hálózatot felépíteni, illetve hogy nem lesznek-e olyan intézkedések, amelyek mesterségesen valamilyen ügyfélkört az alakuló konzorcium felé terelnek. Mint mondta, bízik benne, hogy a verseny marad, és az ügyfelek továbbra is tudnak választani.
Újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy szerinte Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának a helyén kell maradnia, és bízik benne hogy az INA ügye a tárgyalásokon rendeződik.
