A nemzetközi tőzsdei irodalomban ismert a window dressing, avagy kirakatrendezés fogalma, ami arra utal, hogy bizonyos, az alapok teljesítménye szempontjából fontos fordulónapokon jelentős változások szoktak történni a részvények záróárában. Alighanem a BÉT részvénypiacán is ennek lehettünk tanúi a negyedév utolsó kereskedési napján, a záró szakaszban érkezett erős vételi megbízások miatt ugyanis a BUX 390 pontos pluszban (2,1 százalék), 19 024 ponton zárt. A jelenség nem volt egyedülálló a régióban, több közép-európai indexnél láthattunk hasonló, nagy forgalmú felhúzást a végén, különösen a nyugdíjpénztári átalakítások miatt a hét második felében gyengén teljesítő lengyel, illetve a cseh piacon.
A vezető részvények forgalma is többszöröse volt a szokásosnak a záró szakaszban, az átlagos 50−100 ezerrel szemben több mint 400 ezer OTP-re érkezett vevő, így a bankpapír árfolyama 1,6 százalékkal, 4755 forintra emelkedett. A Mol részvénye 3,67 százalékkal került feljebb és 16 950-en zárt, miután már a szabad szakaszban is érezhető volt a mozgolódás, és a nap nagy részét 16 600 forint környékén töltötte. Az olajpapírból 63 ezret vettek a záró szakaszban ami az egész napi forgalom csaknem fele.
Nagyot hajrázott a Magyar Telekom is, amit megalapozott, hogy a korábbi spekulációkkal szemben a papír nem kerül ki az MSCI indexből. A részvény 333-ról 340 forintra ugrott zárásban, szintén jelentős forgalom mellett, így 3,66 százalékos emelkedéssel fejezte be a kereskedést. A Richteren nem érződött a negyedév vége, 33 950 forintos árfolyama 50 forinttal alacsonyabb az előző napinál. Az Egis viszont folytatta menetelését és 21 910 forinton zárta a negyedévet.
A decemberi BUX-határidő 19 002 ponton zárt, vagyis a kamattartalom negatívba csúszott a megszokott 200−400 pontos pozitív érték helyett. Ez egyrészt az jelzi, hogy a piac úgy gondolja, az emelkedés csak átmeneti, másrészt a határidős BUX-piac leromlott állapotát mutatja, hiszen mindössze 105 kontraktusra kötöttek üzletet a záró szakaszban.
