Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csak átmenetileg érezte meg tegnap az OTP Nyrt. árfolyama, hogy a korábbi, önkormányzati adósságra tervezett adókivetés helyett majdnem kétszer akkora terhet kell kifizetnie a banknak egy egyszeri adóintézkedés miatt. Elemzők szerint számított a piac egy ilyen típusú bejelentésre, ám a visszafogott reakció elsősorban a kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatnak volt köszönhető. Az OTP jövedelmezősége továbbra is erős, ezért a legtöbb szakértő ajánlása pozitív. Ráadásul − teszik hozzá sokan − az önkormányzati hitel államosításának kedvező eredményhatása is van.
Régiós szinten jól áll az OTP
A KBC Equitas számításai szerint a tranzakciós illeték egyszeri terhe az OTP-re részvényenként 57 forintnak felel meg, ebből azonban már 28 forint az adósságátvállalási terv révén beépülhetett az árfolyamba. Mindennek ellenére az OTP számít a hazai parkett éllovasának, igaz, a rossz hírekre rövid időre a negatív tartományt is meglátogatta a bankpapír árfolyama. Régiós szinten is jól teljesít az OTP, csupán két osztrák szektortársa áll nála jobban a KBC Equitas szerint.
A nemzetközi jó hangulatnak is köszönhető volt, hogy az OTP megúszta annak a papíronkénti nagyjából 30 forintos negatív eredményhatásnak a beárazódását, amit a tegnap bejelentett egyszeri tranzakciós illeték kivetése jelentett a korábbi önkormányzati adósságra tervezett adóhoz képest − mondja Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője, aki az elmeszelt adókulcs hatását 9 milliárd forintra taksálta az OTP-re, míg az illeték mértékét 17 milliárd forintra becsüli.
A piac számított erre a bankadóra
Mivel a piac részben számított is egy újabb egyszeri bankadóra, ezért kevésbé érte meglepetésként a befektetőket a bejelentés. Gyurcsik szerint most a nemzetközi hangulat mozgatja a bankpapírokat, elsősorban a Kínából jövő hírek. Az elemző arra számít, hogy a kínai jegybank képes menedzselni a helyi hitelpiaci likviditási zavarokat, ezért inkább egy megnyugvás várható a későbbiekben a piacokon.
Ami az OTP fundamentumait érinti, bár az önkormányzati adósság államosítása jó hír volt a banknak, ezeknek a hiteleknek a többségével nem volt baj, így jelentős céltartalékot sem kellett rájuk képezni. Gyakorlatilag elhanyagolható az eredményhatása az államosításnak. Nem így az MNB kamatcsökkentési sorozatának, aminek bár nem jelentős, de azért érezhető hatása volt a kamateredményre. Tény ugyanakkor − mondja Gyurcsik −, hogy az OTP-kamatmarzsoknak sokkal kisebb a kamatláb-érzékenysége, mint például a lengyel PKO-nál. Utóbbi esetében ugyanis 100 bázispontos kamatvágás 50 bázisponttal kisebb hitelkamatot eredményez, míg az OTP esetében ugyanez a hatás marginális, 6-8 bázispont. A Concorde egyelőre fenntartja egyenlő súlyozásos intézményi ajánlását, 4800 forintos célárfolyam mellett.
Az egyszeri extra adó 75 milliárd forintos bevételi tervéből nagyjából 20 milliárd forint esik az OTP-re Gabler Gergely, az Equilor Zrt. szenior elemzőjének számítása szerint. Ez picivel nagyobb, mint amekkora hatása az önkormányzati adósságra tervezett, majd elvetett adókulcsnak lett volna. Az illeték papíronkénti 73 forintos negatív árfolyamhatását a piac elég gyorsan beárazta, a tegnap délelőtti hirtelen esés nagyjából ennek szólt. Az önkormányzati adósság államosítása alapvetően kedvező a bankszektorra nézve, hiszen az átvett hitelállomány után vissza lehet írni valamennyit a céltartalékokból, de Gabler szerint ez az OTP esetében sem lesz több pár milliárd forintnál. Ennek pontos hatását nehéz azonban számszerűsíteni, hiszen a céltartalékok megoszlását ilyen részletességgel nem publikálja a bank.
Napi grafikonok
A bankra nézve alapvetően pozitív az is, ha hamarosan befejeződik az MNB kamatcsökkentési ciklusa, amire egyre több jel utal. Bár Gabler szerint a banki kamateredményre sokkal kisebb volt Magyarországon az alapráta süllyedésének hatása, mint például Cseh- vagy Lengyelországban, részben azért, mert a hazai hitelkínálatban nincs túl nagy verseny. Így a kamatmarzsok sem estek össze a vágással. Az OTP saját várakozása szerint csoportszinten idén nem fog csökkenni a nettó kamatbevétel, és a kamatmarzsok sem esnek össze, hiszen a hazai szűkülést a továbbra is dinamikus orosz és bolgár piac képes ellensúlyozni.
Lengyel hatás is érződik
Egy érdekességre is felhívja a figyelmet az elemző: bár hivatalos döntést még nem hozott a lengyel kormány a magán-nyugdíjpénztári vagyon felhasználásáról, nagyon lóg a levegőben egy szigorítás, ami erősen megmozgathatja a helyi tőzsdét. Gabler elmondta, hogy a lengyel részvények közkézhányaddal súlyozott kapitalizációjának 42 százaléka van a pénztáraknál, így egy durva állami beavatkozásnak erősebb − nem csak a forgalmat csökkentő − negatív hatása lenne. A jelenlegi egyik terv szerint az állományban lévő kötvényeket érintené nagyobb módosítás, de továbbra sem elképzelhetetlen, hogy a részvények is erre a sorsra jussanak, ebben az esetben pedig a régiós bankpapírok érezhető átsúlyozására kerülhetne sor a nagyobb indexek, részvényalapok esetében. Ez pozitív hatású lehet az OTP-re, mivel az osztrák bankokat a most zajló tőkeemelési sztori miatt kevésbé kedvelik. Konkrét hatást egyelőre nehéz számolni, de Gabler szerint érdemes lesz figyelni az OTP-tulajdonosoknak is, hogy miről dönt végül a jövő héten a varsói kabinet.
Az Equilor a hazai politikai kockázatok ellenére is jónak látja az OTP-t, Gabler szerint a hazai kockázatok ellenére nem indokolt, hogy az egy részvényre jutó 5500 forintos könyv szerinti érték alatt forogjon az árfolyam.
Fokozódik a hazai bankverseny?
Lehet egy másik érdekes fejlemény is az OTP hosszú távú hazai jövedelmi helyzetére, amit ma még nagyon nehéz számszerűsíteni, de nem elképzelhetetlen, hogy számolni kell vele: az integrált és feltőkésített takarékbanki erőteljesebb jelenlét a lakossági folyószámlapiacon, ahol egyébként az OTP-nek eddig domináns, a piac harmadát lefedő helyzete volt. Blahó Levente, a Raiffeisen Bank Zrt. részvényelemzője lapunknak úgy nyilatkozott, erről a folyamatról ma még nehéz lenne képet alkotni; az elemző egyelőre nem látja, hogy az állami feltőkésítés miatt fokozódna a verseny ebben a szegmensben, így az OTP díjbevételei sem feltétlenül sérülnek. Blahó inkább most azt tartja reális forgatókönyvnek, hogy valamilyen formában a takarékszövetkezeti számlákat is az integrált szervezet alá vonják, vagyis nem új szereplő jelenik meg a piacon, hanem a piac szerkezete fog átalakulni. Rövid távon vad terjeszkedés nem látszik, ám hosszú távon megvan a kormánynak az a víziója, hogy növelje a súlyát a hazai szereplői körnek − elsősorban a takarékoknak − a magyar bankszektorban.
