Progresszív kamatadó segíti az állampapírpiacot

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A hétfőn bejelentett Varga-csomag részeként a kamatjövedelmek 6 százalékos eho-kötelezettség alá fognak esni augusztustól. A csomag bejelentését követően egy módosító javaslatból kiderült, hogy míg a bankbetétek esetében valóban a 16 százalékos kamatadó egészülhet ki az eho-kulccsal, így összességében 22 százalékra emelkedhet a jövedelemadó, addig az állampapírok esetében kivételt tenne a szabályozó, vagyis a magyar kötvénybefektetésből származó jövedelem továbbra is 16 százalékos kulccsal adózik. Elemzők szerint ennek lehet hatása a lakosság megtakarítási szokásaira, amiben hosszú távon az állampapírok nagyobb prioritást élvezhetnek, mint a lekötött banki befektetések.

Ez egyfelől erősíti az állami elszívó hatást, másfelől lecsapódhat az állampapír-piaci kereslet megugrásában. A legtöbb szakember ugyanakkor nem számít drasztikus elmozdulásra. Az intézkedés mögötti szándék inkább arra vonatkozhat, hogy a tavaly nagy mennyiségben felhalmozott egy éven belüli futamidejű kötvénybefektetéseket közeledő lejárataik után is biztosan megújítsák a kisbefektetők. A hozamgörbére ez viszont alig fog hatni, főleg mivel most a nemzetközi események a szokásosnál erősebben mozgatják a hozampályát.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője nem számít arra, hogy az eho-változással a háztartások megtakarítási szokásai jelentősen megváltoznának. Mint mondja, inkább olyasmiről lehet szó, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. próbálja picit terelgetni a lakossági keresletet a leginkább kedvelt kamatozó kincstárjegyek felől a kötvények irányába. Erre szolgáltak például a prémium kötvények is. A hozamkörnyezetet viszont ez alig befolyásolja, hiszen kevés a lakossági direkt vásárlás, akkor már inkább kötvényalapokba áramlanak ezek a megtakarítások, amelyekre egyébként már nem vonatkozik az eho alóli mentesség. A probléma Németh szerint, hogy a lakosság jelentős része egyfajta betétként tekint az állampapírokra, ezért szeretik elsősorban a rövid lejáratú diszkontkincstárjegyeket, míg velük szemben a hosszabb lejáraton már sokkal dominánsabbak a külföldi befektetők.

Ami a hozamgörbét illeti, Németh Dávid úgy látja, elindultak fölfelé a hosszú hozamok, amiket egyértelműen a Fed üzeneteit túlreagáló külső piaci hangulat generál. Ilyen hirtelen 6 százalékokat súroló hozammegugrás nem fenntartható, főleg mivel Németh szerint Ben Bernanke Fed-elnök szinte semmi újdonságot nem fogalmazott meg e heti sajtótájékoztatóján. Mindez egyébként a hozamgörbe rövid oldalának sem tesz túl sok jót, hiszen a forint is hirtelen gyengüléssel reagált, ami a kamatcsökkentési várakozások kiárazódásán keresztül emelheti az éven belül elvárt hozamokat.

Nem szerencsés, hogy a bankbetétek utáni kamatjövedelemre külön ehót vet ki az állam, és valóban ennek lehet elszívó hatása − véli viszont Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte a kormánynak az adónem kivetésével egyébként nem az volt az elsődleges célja, hogy elszívja a megtakarításokat, hanem valamilyen más, egészségügyet érintő költségvetési kérdés finanszírozásában lehet ennek majd jelentősége.

Mindenesetre a Takarékbank szakértője úgy látja, hogy most a Fed kilépési stratégiájával kapcsolatos találgatások izgatták fel a piacot, ám hamarosan lesz egy megnyugvás, és akkor a legfontosabb piaci szegmensekben is stabilizálódhatnak a hozamok. A Takarékbank ezért úgy látja, hogy nemcsak megmarad a tér az MNB számára a kamatcsökkentés folytatására, hanem a 4 százalékos szint körül képes lesz hosszabb távon is fenntartani az alapkamatot. Ezt Suppan azokra a piaci véleményekre mondja, amelyek szerint jövőre, ahogy a Fed nem csak elkezdi berekeszteni az eszközvásárlási programját, de a kamatemelést is előirányozza, az MNB is arra kényszerülhet, hogy visszavegyen az elmúlt 10 hónap kamatcsökkentéseiből. Suppan szerint ettől azért nem kell tartani, mert piaci alapon a magyar kockázati feláraknak csökkenniük kellene, márpedig szűkülő kockázati prémium mellett a magyar kamatszint elbírja a referenciának szolgáló magasabb európai és amerikai kamatokat.

Nem számít nagy piaci hatásra az adóváltoztatástól Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. elemzője sem. Szerinte az állampapírokat azért vették ki az eho alól, mert így akarják megakadályozni, hogy csökkenjen a kötvények iránti lakossági kereslet. Tavaly ugyanis több konstrukciónak köszönhetően rekord szintet értek el a háztartások vásárlásai, viszont ezek jelentős része a rövid lejáratokat célozta, amelyek esetében most több kifutás is várható. Az ÁKK-nak valószínűleg célja egyfelől, hogy hosszabb lejáraton vonzza be a lakosságot, másfelől hogy a lejáró kötvények tulajdonosait befektetésük megújítására ösztönözze, utóbbit szolgálhatja az adókedvezmény.

Ilyen értelemben sem pluszkeresletet, sem hozamsüllyedést nem fog generálni az intézkedés. Árokszállási is úgy látja, hogy a piacon most a külföldi hatás a fontosabb. A rövid oldalon 4 százalék környékén stabilizálódni látszanak a hozamok, viszont a hosszú oldalon nagyon volatilis mozgás alakult ki. Az Erste prognózisa azzal számol, hogy az év végéig 5,5 százalékig visszamehet a 10 éves papír hozama, ám jövőre lesz egy érezhetőbb, akár 100 bázispontos emelkedés is, amit a Fed kamatemelésének beárazódása idézhet elő. Ami a volatilitást illeti, itt most elég nagyok a kilengések, van olyan nap, hogy a másodpiacon 30−50 bázispontos mozgásokat érzékelnek a kereskedők, várhatóan őszre azért itt lesz egy megnyugvás.