Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A múlt hét közepén kezdődött a japán tőzsde vesszőfutása, amikor a Fed kötvényprogramjának leállításáról szóló hírek és a vártnál gyengébb kínai makroadat bizonytalanította el a befektetőket. Azóta a Nikkei 225 index több mint tíz százalékot veszített értékéből és a kedélyek hétfőn sem nyugodtak meg. Az árfolyamok zuhanásában az is szerepet játszik, hogy a Bank of Japan (BoJ) egyes vezetői gyakran egymásnak − és különösen önmaguknak − ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, a hét első napján például Kuroda Haruhiko elnök beszélt arról, hogy a japán pénzügyi rendszer a kötvényhozam jelentős, akár 1−3 százalékos emelkedését is átvészelné, ha az növekedéssel párosulna. A nyilatkozat után a jen erősödésnek indult, ami automatikusan a részvénypiac további esésével járt.
Ezt megelőzően tavaly november óta mintegy ötven százalékkal emelkedett a Nikkei index értéke, szerintem most ennek a korrekcióját látjuk, aminek a hevessége nem természetes − fogalmazott Kuti Ákos. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint a következő hetekben várhatóan újra az emelkedés útjára áll a részvénypiac, bizonyára lesznek olyan napok, amikor látszólag hír nélkül emelkedik majd három-négy százalékkal a mutató. Azt ugyanakkor Kuti is elismeri, hogy a kommunikációban még sokat kell javulnia a japán jegybanknak. Szerinte a szerencsétlen nyilatkozatok oka az is lehet, hogy mostanában jobban figyel a piac a BoJ eseményeire, és a megszólalóknak nem mindig van kellő tapasztalatuk az ilyen helyzetekben. Az Equilor elemzője szerint a jelenlegi optimista piaci hangulat azon alapul, hogy a BoJ és a Fed is laza monetáris politikát folytat. Ugyan a japán jegybank lazítása arányaiban nagyobb, mint a Fed hasonló kötvényvásárlási programja, de a globális hangulatra a jövőben nagyobb hatással lehetnek az Amerikából érkező hírek a program lassításáról vagy leállításáról − tette hozzá.
Az is elképzelhető, hogy a piac valójában csak a hosszú távon várhatóan emelkedő kamatszintekhez próbál alkalmazkodni − ezt állítja a Société Générale elemzője, Kit Juckes. A tízéves japán kötvényhozam április elején még 0,3 százalék közelébe esett a másodpiacon, azóta azonban élesen emelkedni kezdett és már újra 0,8 százalék környékén jár − persze az ország GDP-jének duplájánál is magasabb adósságállomány fényében nehezen elképzelhető, hogy milyen magasan állna, ha a BoJ nem vásárolná masszívan a papírokat. Elemzők egyre inkább úgy látják, hogy könnyen elmehet másfél százalékig a japán irányadó kötvényhozam, ami ugyan még bőven fenntartható, de ennek − a piac gigantikus mérete miatt − komoly hatása van a többi eszközosztályra is, és különösen a japán részvényekre.
Hétfőn tovább nehezítette a japán piac helyzetét, hogy megjelent a BoJ legutóbbi ülésének jegyzőkönyve, melyből kiderült, hogy a döntéshozók egy része nem hisz abban, hogy 2016 tavaszáig elérhető a kétszázalékos inflációs cél. Arról korábban is lehetett hallani, hogy néhányan nem várják az árak emelkedését, azonban ezzel gyakorlatilag a jegybank és a kormány lazításának kimenetelét kérdőjelezik meg, illetve burkoltan szembe mennek a Kuroda elnök által képviselt irányvonallal. Japán elemzők szerint a legfontosabb az lenne, hogy a BoJ minél előbb felszámolja a volatilitást a piacon, hiszen a napról napra ingadozó árfolyamok elriasztják a befektetőket. Nem véletlen, hogy a hírek szerint szerdára fontos tanácskozásra hívták a kötvénypiac legnagyobb szereplőit a kötvényvásárlási program finomhangolása ügyében.
Napi grafikonok
