Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ömlik a pénz a feltörekvő piaci alapokba, ami miatt valamennyi hazai kötvénylejáraton historikus mélységbe estek a hozamok. Egyedül a 10 éves futamidő van hajszálnyira a történelmi értékétől, ám elemzők szerint a jelenlegi kedvező nemzetközi környezetben pillanatok kérdése az áttörés. A helyzet mégsem örömteli, hiszen a piac − az ismert hazai kockázatok mellett − kezdi túlárazni az állampapírokat, ami miatt eszközárbuborék lehet kialakulóban. Ennek veszélye, hogy bármikor kipukkanhat, aminek akkor viszont csak az MNB költséges közbelépésével lehet majd elébe menni.
Az év első hónapjaiban meredekebb lett a hozamgörbe, ahogy a rövid oldalon a kamatvágásokat kezdte árazni a piac, miközben a hosszú oldalon a jegybanki vezetés cseréjét övező kockázatok miatt nem tudtak lejjebb menni a hozamok − mondta Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Március óta viszont a közép- és hosszabb lejáratokon érzékelni a felzárkózást. A külföldi érdeklődést a japán jegybank turbó fokozatú lazítása indította be, ami miatt azóta is áramlik a tőke a magasabb kockázatú feltörekvő kötvényalapokba. Ez azért is volt jól érzékelhető a hazai piacon, mert februárban nálunk technikai okok miatt visszaesett a külföldiek kezében lévő állomány. A hónap során ugyanis volt egy nagyobb lejárat, aminek megújításával kapcsolatban a magas kockázatok miatt néhány befektető elbizonytalanodott. Másfelől ekkor történt a devizakötvény-kibocsátás is, amibe sok külföldi átszállhatott, hiszen nekik a dollárhozamok számítanak referenciának, amihez képest a hazai dollárkötvény komoly prémiumot nyújtott.
Napi Gazdaság, Katona Vanda
A monetáris politikai bizonytalanságok miatt február−március folyamán sokan számítottak egy komolyabb hozamemelkedésre, ezért megnőtt az állampapírokat shortoló pozíciók állománya és száma. Ezért sem tudott ekkor még lejjebb jönni a hosszú oldali hozamszint − mondja Forián-Szabó Gergely; viszont − teszi hozzá − miután kiderült, hogy az MNB a vártnál óvatosabb politikát folytat, ezek a pozíciók kiütődtek, és beindult a hozamgörbe kiegyenlítődése.
Jelenleg nem vagyunk messze a hosszú oldalon sem a rekord alacsony hozamoktól, ugyanakkor itt ezen az elmúlt évek tükrében szokatlan, 5,5 százalékos szinten érezhetően megtorpant a piac. A globális kockázatvállalási kedven kívül más tényezők is érvényesülhetnek a hosszú oldalon: a közelmúltbeli jegybanki és kormányzati nyilatkozatok alapján például egyértelműbbé vált, hogy az államadósság finanszírozásában növekvő szerepet szánnak a forintkötvényeknek a devizakötvényekkel szemben. Ez az országkockázat szempontjából kedvező irány, de a növekvő forintpiaci kínálat fékezheti a hozamcsökkenést.
A rövidebb futamidők esetében az irányadó jegybanki kamat alakulása a meghatározó. Jelenleg a piac további érdemi kamatcsökkenést áraz, és az elemzők egy része is reálisnak tartja, hogy 4 százalék alá essen az alapkamat. A 6 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatok például 3,75 százalékos rátát áraznak, erről a szintről kiindulva már nehéz lenne további jelentős kamatcsökkenési potenciált vizionálni − véli Forián-Szabó Gergely. Hogy a valóságban mennyire tud lemenni a kamat, az több külföldi és hazai esemény függvénye. Jelen helyzetben 6−12 hónapos időtávon alapforgatókönyvként reális lehet a 4 százalék körüli forintkamat, de középtávon mindkét irányban jelentős kockázatokkal kell számolni. A jelenlegi globális helyzet rendkívülinek mondható, de ha sokáig fennmarad a likviditásbőség, az újból túllövésekhez és eszközárbuborékokhoz vezethet, ami a hazai kamatkörnyezetben is lecsapódhat.
Napi grafikonok
A határidős kamatpiac valóban 3,5−3,75 százalékos éven belüli kamatszintet áraz − teszi hozzá Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. Szerinte viszont ez nem tekinthető prognózisnak, hiszen gyorsan változhat. Az éppen aktuális kamatdöntésnél a jegybank egyébként figyel a piacra, de normális esetben nem a farok csóválja az ebet, vagyis a jegybank diktál, a piac csak próbálja kitalálni, mi lesz a döntés − mondja Kondrát. Szerinte a jegybankok azt nézik, hogy a piac mennyire áraz úgy, mint ami az ő elképzelésük: ha nagy az eltérés, akkor kommunikációval próbálnak meg hatni.
A nemzetközi jegybankok lazítása Kondrát szerint is nagyon komoly segítség az MNB-nek, hiszen emiatt megy a hozamvadászat, keresik a befektetők a magasabb kockázatú és így magasabb hozamú eszközöket, miközben az adott kockázattól elvárt hozam mérséklődik. Ez a csökkenő magyar hozamkörnyezetben is eladhatóvá teszi az állampapírokat. Ha megfordul a trend, nagy hozamemelkedés és árfolyamgyengülés jöhet, amit valószínűleg először közvetlen piaci intervencióval igyekszik majd az MNB mérsékelni.
