Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megváltozott a helyzet az európai bankrendszer megítélésével kapcsolatban, miután Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup (eurócsoport) holland elnöke úgy nyilatkozott: a jövőben csak végső esetben lesz állami mentő csomag vagy európai mentőalapból származó feltőkésítés, előbb a részvényeseknek, a kötvényeseknek és a nem biztosított betéteseknek kell veszteséget elszenvedniük. Bár korai lenne még Dijsselbloem részben visszavont, majd teljesen megismételt nyilatkozatait a hivatalos európai politikának tekinteni, megfigyelők szerint árulkodó, hogy a válságkezelésben megkerülhetetlen Németország vezetői hallgattak a holland politikus nagy vihart kavaró szavairól. Az MSCI Europe Bank Index 7,5 százalékot zuhant a betéteseket is megsarcoló ciprusi mentő csomag formálódása óta, ám azon belül is ijesztően sokat estek a stigmatizált déli pénzintézetek. A spanyol Banco Popular például közel húsz százalékot vesztett értékéből március közepe óta, de hasonló leértékelődésen ment keresztül a francia bankszektor derékhada, a Société Générale és a Crédit Agricole is.
A Reuters összefoglalója szerint az új helyzetben alacsony veszteségtűrő képességű bankokat büntetheti a piac, a finanszírozási költségek meredek emelkedésére és a vállalati kötvények tömeges kiáramlására kell számítaniuk ezeknek a gyenge pénzintézeteknek. A szakemberek szerint a ciprusi betétek megadóztatása precedenst teremtett, mostantól senki nem érezheti biztonságban a megtakarítását. A Morgan Stanley elemzője úgy véli, hogy ezek után az állami megmentés nem reális opció a bankok számára, hiszen a politikusok egyértelművé tették, hogy szét kell választani az államokat és a bankokat. A Citi stratégája hozzátette: az európai pénzintézetek várhatóan mindent megtesznek majd, hogy növeljék tőkepufferüket, hiszen így csökkenteni tudják a refinanszírozási költségeket és biztosíthatják betéteseiket.
Reuters
Az átrendeződés egyik következménye az lehet, hogy a jövőben a megnövekedett kockázatok miatt a korábbinál lényegesen nagyobb hozamot várnak majd el pénzükért cserébe a bankok részvényesei és kötvényesei, hiszen ők is tisztában lesznek azzal, hogy rá vannak szorulva a piaci forrásra a cégek. Egy ideig persze lehet pénzt szerezni az ECB-n keresztül repoügyletekkel, de egy bajba jutott banknak ez is nagyon drága lenne. A ciprusi pánik lecsengése után a befektetők figyelme az olasz bankok felé fordulhat. A nagyobb pénzintézetek, mint az UniCredit vagy az Intesa Sanpaolo várhatóan nyereségükkel kompenzálják majd a romló hitelportfóliót, a kisebb bankok egy része viszont bajba kerülhet − idézi a Reuters a Royal Bank of Scotland elemzését.
A politikusok eredeti szándéka az volt, hogy a betétesek is fizessenek, azonban ezt nem lehet ennyire nyíltan kijelenteni. Én politikai baklövésnek, szerencsétlen nyilatkozatnak érzem azt, amit Jeroen Dijsselbloem mondott − mondta a Napi Gazdaságnak Móró Tamás. A Concorde elemzője bízik abban, hogy az európai politikusok felül fogják vizsgálni álláspontjukat, ellenkező esetben ugyanis az európai adósságválság és a recesszió még a jelenleginél is sokkal mélyebb lehet a bankszektor csökkenő hitelezési hajlandósága miatt.
Napi grafikonok
Móró szerint arra lehet számítani, hogy ha nem sikerül rövid időn belül megnyugtatni a befektetőket, akkor erős betétesi roham lindul majd az eurózóna perifériája felől a biztonságosnak tartott bankok felé, amivel a gyenge pénzintézetek komoly öngerjesztő negatív spirálba kerülhetnek. A betétek kivonása után ugyanis várhatóan a piac is megtalálja a leggyengébb szereplőket, és büntetni fogja őket, így egyre nehezebben juthatnak forráshoz. Egy bankpánikot nagyon könnyű elindítani, de nehéz megállítani. Ezért nem szabad azt hangoztatni, hogy a nagybetétesek pénze is veszélyben van − mondta Móró. A Concorde szakembere szerint ha megvalósul az Eurogroup elnöke által felvázolt terv, akkor az több tucat gyenge bankot érinthet Európában. Az egyértelmű, hogy ebben az esetben az összes pénzintézet kockázata nagyobb lenne, ezt a piac már most elkezdte árazni, hiszen az európai alárendelt banki kötvények CDS-felára tíz nap alatt a korábbi 240 bázispontról 320 bázispont fölé emelkedett.
