Gyenge utolsó negyedévvel is pluszban zárt a BUX tavaly

Enyhén mínuszos utolsó negyedévet zárt a magyar tőzsde, főleg a Magyar Telekom és a Richter gyenge teljesítményének betudhatóan. A BUX így mintegy 2 százalékot veszített az értékéből az utolsó három hónapban, de az év egészét tekintve még így is maradt némi plusz a bázishoz képest. A kép azonban nagyon vegyes volt; ahhoz, hogy valaki sok pénzt keressen, nagyon fontos volt a jól időzített beszállás és a jó részvényválasztás az idén. A négy negyedévből ugyanis kettőben emelkedett az árfolyamok többsége, míg kettőben csökkent, és a vezető papírok is nagyon eltérő teljesítményt nyújtottak.

A BUX emelkedése gyakorlatilag az OTP-nek volt köszönhető, hiszen a bankrészvény közel 30 százalékot drágult egy év alatt. A bankpapír, meglovagolva a nemzetközi hangulatot (külföldön is ez a szektor vitte a prímet), még az utolsó három hónapban is erősödött, vélhetően annak köszönhetően, hogy bár a bankadót véglegesítette a kormányzat, újabb terhekkel már nem sújtották a szektort. Borzalmas utolsó három hónapot produkált viszont a Magyar Telekom, amely rengeteg új terhet kapott az év végén. A 14 százalékos utolsó negyedévi árcsökkenés eredményeként az egész évet 30 százalékos mínusszal zárta a részvény, amin csak szépségtapaszt jelenthetett az 50 forintos részvényenkénti osztalék, már annak, aki ezt megkapta. A Richter utolsó három hónapja sem volt túl fényes − ennek oka, hogy a társaság részvényei kikerültek az MSCI indexből, ami óriási eladási nyomás alá helyezte a részvényt, amely nem is tudott ennek hatás alól kikerülni az év végéig. Az utolsó negyedévben csak négy részvény tudott emelkedni az A kategóriások közül, míg az egész évet tekintve öt papír tudott pluszt felmutatni. Az egész évet nézve azonban a négy nagy közül egyedül a Magyar Telekom esett a sok különadó és az osztalék csökkentésének a réme miatt.

Az év egészét tekintve a csődvédelembe menekült E-Star volt a nagy vesztes, de nem jártak sokkal jobban a szintén komoly gondokkal küszködő Est Média részvényesei sem.

Az első negyedév még nagyon jól indult

Pedig az év nem indult rosszul, a BUX közel 10 százalékkal emelkedett az első negyedévben, ami nagyon jó teljesítménynek számított, és ezzel az előző évi veszteségnek közel a felét ledolgozta három hónap alatt az index. A húzóerőt az OTP jelentette január−márciusban is, mivel a bankrészvény értéke 19 százalékkal nőtt. Az A kategóriában azonban az első az a Synergon lett, amelyik egy évvel korábban értékének valamivel több mint felét veszítette el. Az első félévben azonban 23 százalékot drágult a részvény, amiben szerepet játszhatott, hogy végre sikerült állami megrendeléshez jutniuk. A Magyar Telekom ebben a negyedévben még jobb teljesítményre volt képes, mint a BUX, és ez igaz volt a Richterre is. A Mol azonban a BUX-tól kicsit lemaradva indította az évet.

Jelentős fordulat jött a második negyedévben

A második negyedév már teljesen másképpen alakult. Ebben a három hónapban gyenge negyedévet tudhatott maga mögött a magyar tőzsde. Az április−júniusi időszakban az A kategóriás részvények közül csupán kettő emelkedett. Az utolsó nap jelentős, 3,3 százalékos rallyja és a zárószakasz felkötése már kevés volt ahhoz, hogy akár nullába visszahúzzák a magyar tőzsde vezető indexét az április−júniusi időszakra. A második negyedévben így is közel 7 százalékot veszített értékéből az index, a mínuszban a rossz nemzetközi hangulatnak és a magyar cégeket érintő újabb válságadóknak is komoly szerepük volt.

Az első negyedévi pluszok tehát majdnem teljesen eltűntek, csupán 1,4 százalék maradt meg belőle, ha az egész félévet néztük. A vezető részvények közül mindegyik esett ebben a negyedévben. A legválságállóbb a Richter volt, ami nem meglepetés, hiszen általában defenzívnek tartják a gyógyszerszektort. A különadók terén sem került igazán reflektorfénybe ez a részvény, de a szektortárs sem: az Egis árfolyama stagnált a negyedévben. A leggyengébben ekkor már a Magyar Telekom szerepelt, 23,2 százalékot vesztett értékéből. Ha azonban a közben kifizetett részvényenkénti 50 forintos osztalékot is figyelembe vesszük, akkor \"csak\" 15 százalék volt a visszaesés mértéke. Kitartott viszont a Synergon rallyja, ahol úgy látszik, sokan bíztak az új reorganizációs tervekben. Az első negyedévben közel 23 százalékos emelkedésével legjobban szereplő A kategóriás részvénynek a második negyedévben is összejött egy 4 százalékos többlet.

Júliustól megint az emelkedésé volt a főszerep

Jól sikerült a harmadik negyedév a magyar tőzsdén, az index gyakorlatilag ledolgozta második negyedévi veszteségét, így az év egészét tekintve ismét közel 10 százalékos pluszban jár a BUX. A jegybanki ösztönzések hatása jól látszott a magyar tőzsde harmadik negyedévi teljesítményén is, a vezető index, a BUX 7,2 százalékkal emelkedett a július−szeptemberi időszakban. A vezető részvények közül a Mol és az OTP teljesítménye tűnt ki, ami talán nem is csoda, hiszen a második negyedévet a legválságtűrőbb Richter vészelte át a legjobban. Most azonban a nagyok közül a Mol vitte a prímet, a részvény közel 13 százalékkal drágult annak ellenére, hogy az olajárfolyam eléggé ingatagnak bizonyult a negyedév végére. Az OTP értéke is több mint 9 százalékkal emelkedett, ebben elsősorban a nemzetközi jó hangulat segítette. Kitartott a Synergon rallyja is, a harmadik negyedévben újabb 42 százalékot drágult a részvény. A négy nagy papír közül a leggyengébben a Magyar Telekom szerepelt ebben a negyedévben is.

Így az év egészére elmondható, hogy tartós trend volt a Synergon és a Magyar Telekom, valamint az OTP esetében is, a többi részvénnyel nehéz volt pénzt keresniük a befektetőknek.