Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megőrizte piacvezető szerepét az OTP Alapkezelő 2012-ben a nehéz piaci körülmények ellenére − jelentette be Gáti László, az OTP Alapkezelő marketing- és értékesítési igazgatója egy háttérbeszélgetésen. A teljes magyar alapkezelői piac 2850 milliárd forinttal kezdte az évet, ami az év végére 2950, talán 3000 milliárd forintra is nőhet. Az OTP Alapkezelő ugyanakkor nagyjából ugyanott zárja majd az évet, ahol elkezdte vagyon szempontjából, ennek ellenére sikeresnek ítélik meg az évet, hiszen jelentős átalakuláson mentek át az idén. Az alapkezelő ugyanis stratégiaváltásra kényszerült amiatt, hogy 115 milliárd forinttal csökkentette a nyugdíjpénztári átalakulás a vagyont. Az intézményi pénzkivonás főleg a részvényalapokat érintette. A kieső jelentős ügyfélkör miatt kellett váltania a társaságnak, ami úgy látszik, sikerült, mivel az év elején visszaeső piaci részesedést sikerült az év végére visszaszerezni. Sőt a lakossági befektetési állományban még nőtt is a piaci részesedés, ami mögött az is áll, hogy ezt a szektort nem érintette az intézményi pénzkivonás. Az OTP Alapkezelő jelenleg 1157 milliárd forint vagyont kezel, amiből 757 milliárd forint van befektetési alapokban, míg 400 milliárd forintot intézmények számára fektet be.
Sikeresnek ítéli meg az alapkezelő a 2012-es teljesítményét Hamecz István, a társaság elnök-vezérigazgatója is. Hamecz kiemelte, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az érdeklődés az abszolút hozamú alapok iránt, így az idén arra törekedtek az alapkezelőnél, hogy minél több ügyfél számára elérhetővé váljon ez a termék. Ezeket az alapokat ugyanis elsősorban a privát banki ügyfélkör kereste korábban a jelentős kockázatok miatt. Az OTP azonban alapok alapja formában kisebb kockázat mellett elérhetővé tette ezeket a lakossági prémium ügyfelek számára is, sőt igyekeztek minél szélesebb körben elterjeszteni. Nagy áttörést jelentett például az idén, hogy biztosítói körnek is sikerült ezeket az alapokat eladni. A nagyon alacsony kockázatú alapoknál az OTP mindig is piacvezető volt, ami stabil bázist jelentett a pénzpiaci és rövid kötvényalapoknál az idén is, azonban láthatóan beérett több új termék is, például több mint 40 milliárd forint érkezett az abszolút hozamú alapokba.
Az OTP Supra Alap volt az alapkezelő legsikeresebb terméke az elmúlt években, az idén például 6-7 milliárd forintról kezdte az évet az alap és az év végére már 27 milliárd forintnál jár. A három éve indított alappal így meg lehetett háromszorozni a pénzt. A siker titka az alapot kezelő Szalma Csaba szerint az, hogy évről évre jó teljesítményt kell nyújtani, úgy, hogy a kilengéseket megfelelő szinten kell tartani. Az idei év jó hozamában a devizás kötvények megfelelő idejű vásárlása, illetve az Unicredit-részvények jó vétele volt a két kiemelkedő tényező − mondta Szalma. A kötvényekkel ugyanis az idén több mint 20 százalékot lehetett keresni, a legjobb teljesítményt a devizaalapú hazai és feltörekvő kötvények érték el. Az alapkezelő diverzifikáltan vette ezeket a kötvényeket, volt a portfólióban magyar, lengyel, cseh, román és lett szuverén kötvény is. A magyar társaságok közül OTP-, MFB-, FHB-, Mol- és Eximbank-kötvényeket is vásároltak, sőt ez utóbbiakat tartották meg az év végével is. Az euró/forint árfolyammal is sikerült nagyobb nyereségre szert tennie az idén az alapkezelőnek májusban, ami akkor arra is jó volt, hogy fedezte veszély esetére a devizás kötvények pozícióját. Szalma szerint a kötvénypiac továbbra is erős maradhat, ugyanakkor a magyar kamatkörnyezet magában hordozza a forint gyengülésének a veszélyét, így továbbra is érdemes ebben gondolkozni. a kötvények ugyanis nehezen értékesíthető termékek, amelyekből nem lehet csak úgy ki-be ugrálni.
A háttérbeszélgetésen elhangzott az is, hogy bár az OTP alapoknál voltak E-Star-kötvények is, ezek veszteségeit szinte meg sem látták a befektetők, ami szintén azt mutatja, hogy érdemes alapokon keresztül diverzifikált portfóliót vásárolni, hiszen az ilyen jellegű események normálisak a világban, így óriási kockázatot vállal az, aki egy az egyben vásárol ilyen jellegű befektetéseket.
A jövő évvel kapcsolatban Szalma azt mondta: a magyar kamatszint 4,5−5,0 százalékra csökkenhet jövőre, ami egy hirtelen rosszabbá váló hangulatban gyors kamatemeléshez is vezethet Magyarországon. Túl gyors lehet ugyanis a monetáris tanács kamatvágási folyamata. Egy óvatosabb jegybank inkább tapogatózva vinné le a kamatszintet, tesztelve a piaci reakciót, ez azonban egyelőre itthon nem így látszik. Számszerű előrejelzésbe Szalma nem bocsátkozott a forint árfolyamát illetően, nem tudni ugyanis, hogy mikor és mi válthat ki fordulatot. A jövő év elején várható egy 5 százalékos kamattal magyar dollárkötvény-kibocsátás, hiszen februárban lejár egy 1 milliárdos és márciusban is egy jelentősebb jenes kötvény, és közben az IMF-hitelt is törleszteni kell.
Cél lehet a nagyon magas devizaarány csökkentése is az adósságon belül, ennek azonban kockázatai is vannak. A forintalapú kötvényeknél ugyanis a hazai kereslet szűk, és ha fordul a külföldi befektetők iránya, akkor nagyon szűk lesz a kijárat. A jövő évvel kapcsolatban ugyanakkor az alapkezelő még várja az új ingereket, amik alapján befektetéseket lehet majd felvenni, de egyelőre ilyen nincsen.
