Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bepánikoltak a befektetők arra a hírre, hogy a kormány 10 százalékkal csökkentené az áram és a gáz árát. Ez ugyanis újabb pofont jelenthet a Magyar Telekomnak és a Molnak, valamint a két áramszolgáltatónak. Utóbbiak árfolyama a hírre közel 10 százalékot zuhant először, míg a Mol több mint 2 százalékos mínuszban forgott napközben. A Magyar Telekom eközben újabb történelmi mélypontot ütött 370 forinton. Napvégére a Mol még rátett egy lapáttal és 3,6 százalékos mínuszban fejezte be a napot, az áramszolgáltatók közül az Elmű végül alig esett, de az Émász 5 százalékot veszített értékéből. A Telekom pedig új történelmi mélyponton 374 forinton zárt.
Elsőre úgy látszik, túlzott lehet a piaci reakció − mondta a Napi Gazdaságnak Miró József, az Erste vezető stratégája. Ugyanis most még nem lehet pontosan megmondani, hogy a 10 százalékos árcsökkentést kinek kell majd lenyelnie. Azt azonban látni kell, hogy a Magyar Telekom esetében nagyon szűk árrés lehet a gázkereskedelmi tevékenységen − nagyjából 8 százalék −, kérdés azonban, hogy ez teljes egészében eltűnik az új szabályozás miatt, vagy csak pár milliárd forintos veszteséget jelent a cég számára. Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője szerint sem törvényszerű a negatív hatás. Könnyen lehet ugyanis, hogy a Telekom újra tudja tárgyalni beszerzési árait − legfeljebb kevesebb kedvezményt ad majd az ügyfeleinek. Azt is látni kell, hogy ez \"csupán\" egy 25 milliárd forintos üzletet jelent jelenleg a Telekomnak, ami nem túl nagy kockázat számára.
Reuters
A kormány számára több út is van az árak leszorítására. Az egyik, hogy csökkenti a szolgáltatás áfatartalmát, azonban a kijelentés alapján nem ez a valószínű. Emellett az E.On gázüzletágának a megvételével tárgyalásokba is kezdhetnek az orosz Gazprommal − ahogyan az Bulgáriában és Lengyelországban is történt, csak fordítva −, azonban a legvalószínűbb az, hogy a cégek állják majd a csökkentés jelentős részét.
Erre abból lehet következtetni, hogy a nyilatkozatokban az is hangsúlyt kapott, miszerint ebben az ágazatban nem szabad elsődleges célnak lennie a profitnak. Így valamennyire jogos is a befektetők félelme, hiszen a Telekom számára akár azt is jelentheti ez a lépés, hogy a nemrégiben beharangozott és elindított gázkereskedelmi üzletágát becsukhatja a szabályozói környezet változása miatt. Persze erre kicsi az esély az elemzők szerint, de benne van a pakliban, hiszen nincs kényszerítve a társaság erre a tevékenységre.
A terv ugyanakkor kisebb mértékben érintheti a Molt. Az Equilor elemzői úgy látják, elsősorban nem a Mol ellen irányul a javaslat, és javarészt az energia-kiskereskedelmi cégek viselhetik a terhet. Ennek ellenére a Molt is érheti indirekt negatív hatás, hiszen a gázszállítás és -nagykereskedelem jelentős üzletága. E területről mintegy 50 milliárd forint üzemi eredménye származott a cégnek az elmúlt 12 hónapban, amely a teljes működési szintű profit 16 százaléka. Így pár milliárd forintos negatív hatás érheti az összprofitot.
A két áramszolgáltató esetében egyértelműen rossz hír a kormány bejelentése − véli Tabányi Mónika, a Concorde elemzője. Ezek a cégek ugyanis a nemzetközi kereskedelmi árakon − a cseh és német piacról − veszik meg az áramot, amin nem lehet spórolni. Ráadásul mivel ezek a cégek természetes monopóliummal rendelkeznek, így a nyereségüket az eszközeik arányában az állam által jóváhagyott megtérülés alapján érhetik el. Márpedig ennek mértéke nem éri el a 10 százalékot, ami azt jelentheti, hogy ha egy az egyben nekik kell lenyelniük ezt a mínuszt, csak veszteségesen tudnak működni a jövőben. Persze ezt meg lehet próbálni ellensúlyozni költségcsökkentésekkel vagy a beruházások visszafogásával, ez azonban előbb-utóbb az áramellátás biztonságát is ronthatja.
Mindenesetre a mostani lépés egyértelműen kampánycélokat szolgál, vagyis ha a kormány a költségvetésből nem tud erre forrást felszabadítani, akkor azt jól láthatóan máshonnan akarja beszedni − véli a Concorde elemzője. Ez pedig felveti azt a már többször emlegetett problémát, hogy teljességgel kiszámíthatatlanná vált a magyar tőzsdei cégek jövője, és az eredményvárakozásokat szinte hétről hétre felül kell írni a társaságoknál. Mindez pedig a befektetők számára olyan fokú bizonytalanságot jelent, hogy jó eséllyel továbbra is alulsúlyozott maradhat a magyar részvények aránya a portfóliójukban.
