Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nincs olyan év, hogy ne lenne néhány módosítás a csődtörvényben, ám a jogszabály így sem tudja elérni, hogy a tönkrement cégeket felszámolással kivezessék a gazdaságból, a csőddel pedig reorganizációs program után indítsák újra a vállalkozásokat − mondta Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke a Napi Gazdaság VIII. követeléskezelési konferenciáján. A csődök száma 2012-ben a korábbi növekedés után a 2009-es szintre esett vissza, miközben a felszámolások és kényszer-végelszámolások száma meredeken emelkedett. A csőd intézménye nem tudja betölteni szerepét, ami részben annak is betudható, hogy a moratóriumot érdemi vagyonvizsgálat nélkül megadják, ezért legtöbbször csak időhúzást jelent a folyamat.
Kialakulóban van egy olyan vállalkozói réteg, amely költség ágon veszi ki a jövedelmet a cégből, sorsára hagyja, megkárosítva a költségvetést és más vállalkozásokat is, majd új társaságot alapít. Minden törvénymódosítás igyekszik ezen változtatni, többnyire eredmények nélkül. Somogyi szerint erre példa, hogy a felszámolók azt kérték, kényszer-végelszámolás esetén ha fedezetelvonás, vagyoneltűnés történik, a cégvezetőket is felelősségre lehessen vonni − ehelyett kényszertörlés került a jogszabályba. Utóbbi egy sor − köztük adatgyűjtési, közzétételi − feladatot ró a cégbíróságokra, arról ugyanakkor nincs szó, hogy a kényszertörölt cég ügyeit ki rendezi.
Amíg erre a törvény lehetőséget ad, a cégek − legolcsóbb megoldásként − a felszámolást a nem fizető adósok fenyegetésére használják − fogalmazott Juhász László nyugalmazott táblabíró, címzetes egyetemi docens. A szakember a stratégiailag kiemeltté nyilvánított cégek kapcsán megjegyezte, a Malévon kívül több mint húsz olyan társaság került e körbe, amelynek nevében a \"hús, a víz vagy a termál\" szó szerepel. Nem hiszem, hogy ez indokolt lett volna − fogalmazott.
