Csütörtökön merőben új konstrukciójú, euróban denominált államkötvény kibocsátásának tervét jelentették be. Ez az első devizában kibocsátott magyar államkötvény, amely bármely befektetői kör számára könnyen elérhető. Eddig a hazai kisbefektetőknek nem volt könnyű dolguk, ha effajta papírt kívántak venni, most viszont elsősorban rájuk számít az államadósság-kezelő. Az új eurókötvénynél nem alkalmazzák az eddigi, adósságkezelési szempontból is értelmetlennek tűnő, piacfejlesztési szempontból is aggályos módszert, miszerint eltérő kondíciókkal árulnak papírokat aszerint, hogy kik a vásárlók, és az egyes szektorok elkülönítését esetenként − mint a prémium államkötvénynél − adminisztratív úton, átruházási korlátozással is biztosítják.
Most bárki vásárolhat, más kérdés, hogy kinek érdemes. A többi papírt a különböző szektorok jellemzően eltérő kondíciókkal tudják megvásárolni − a kisbefektetők például többnyire esélytelenek arra, hogy az aukciós hozamszintek körül szerezzék be az aukcionált papírokat −, megeshet, hogy mondjuk a lakosságnak érdemes venni az új papírból, az intézményeknek pedig kevésbé. Ezt most nehéz megítélni. A konstrukció a forintos prémium államkötvényére hasonlít: a kamatozás az eurózóna inflációjához kötött. Emiatt kiszámíthatóbbnak ígérkezik a kamatozás, mivel az eurózóna inflációja jóval kevésbé volatilis, mint a hazai fogyasztói árindex alakulása. A devizanem eltérése miatt a kamatprémium mértéke sem hasonlítható össze az eddigi, forintban denominált kötvényekével.
Az új kötvény az infláción felül 2,5 százalékot fizet, az infláció nagyjából ugyanennyi, így 5 százalék körüli kötvénykamat látszik valószínűnek. Mivel a hazai magánbefektetők semmilyen euróalapú magyar kötvényhez nem tudnak hozzájutni, számukra a betéti kamatokkal való összevetés a logikusabb. E körben aligha érhető el ilyen szint, ezért az elsődlegesen megcélzott kisbefektetői kör esetében mindenképp a kötvény népszerűségét vetíthetjük előre. A nagybefektetők − akik előtt alacsony tranzakciós költség mellett nyitva állnak a nemzetközi piacok − érdeklődése a többi magyar eurókötvény aktuális másodpiaci pozícióján múlhat. Nem zárható ki, hogy a hosszúra tervezett kibocsátási időszak során a nagyok is ringbe szállnak; ez esetben a felkínált tételt egy szempillantás alatt elvihetik. A tervezett pár száz millió eurós tétel nem eget rengető, úgy tűnik, hogy az első kibocsátást a piac tesztelésére szánják. A fogadtatás függvényében pedig módosíthatják majd a kondíciókat, átütő siker esetén a következő sorozat kamatprémiuma alacsonyabb lesz. Ellenkező esetben pedig szép csendesen árulgatják sokáig a lakosságnak, amely előbb-utóbb elviszi majd.
Bár figyelemre méltó a kísérlet, a kis mennyiség miatt rövid távon nem fogja megmozgatni a \"nagy\" kötvénypiacot, tehát az itt főszereplőnek tekintető fix hozamú forintos papírok hozamszintjére nem lesz hatással. Hosszú távon azonban egy esetleges komolyabb siker kihathat a forintos papírok kibocsátási politikájára is, s ezen keresztül sok mindenre, így akár a hozamszintekre is.
Napi grafikonok
