A rossz várakozások menthetik meg az amerikai részvényeket

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Jövő kedden a megszokott módon, az Alcoa piaczárás után közzétett jelentésével indul az Egyesült Államokban a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon. A befektetők aggódva várják az új jelentéseket, hiszen az év első három hónapjának 7 százalékos, majd a második negyedév mindössze 1 százalékos profitjavulása után már 3,2 százalékos profitesésre számítanak az elemzők. Ilyenre a pénzügyi szektor összeomlása után bekövetkező 2009-es recesszió óta nem volt példa. Azóta közel duplájára emelkedtek a nettó profitok az S&P−500-ban szereplő vállalatoknál: 2010-ben 34 százalékos, egy évvel később pedig 15 százalékos profitnövekedés támogatta a részvényárfolyamok emelkedését.

A következő negyedéves eredményvárakozások rontásában több tényező is szerepet játszott, köztük a sorozatban érkező profitfigyelmeztetések − ezek között is a gazdaság egyik általános barométerének tartott FedEx három héttel ezelőtti warningja váltott ki nagy figyelmet −, valamint a globális növekedési dinamika érezhető romlása. Ez utóbbi hatását azonban némileg ellensúlyozta a dollár gyengülése, amely érezhetően javíthatta az amerikai exportőrök külföldi árbevételét − a hazai piacra koncentráló vállalatoknak viszont fejfájást okozott, mivel az olcsóbb dollár miatt az üzemanyag megdrágult, így a fogyasztóknak kevesebb elkölthető jövedelme maradt.
Nem lenne ekkora a baj, ha az olaj- és gáztermelő vállalatok nem szenvednének a profitrátájuk visszaesésétől. A Bloomberg becslései szerint 24 százalékkal zuhan az S&P−500 részvénykosár piaci kapitalizációjának több mint tizedét kitevő olaj- és gázszektor eredménye; ennek hatása nélkül több mint 2 százalékkal nőne az egész profittömeg. A nyersanyagtermelőknél és az autógyártóknál is jelentős, húsz százalék feletti profitesésre számítanak az elemzők. A gazdaság más részében tevékeny cégeknél viszont nem ilyen rosszak a kilátások. A hangos botrányok miatt egyes megfigyelők szerint túladott pénzügyi szektornál 18 százalékkal, a technológiai részvények esetében pedig 3,2 százalékkal javulhatnak az eredmények az elemzői konszenzus szerint (bár az Apple nélkül az it-szektor eredményei is romlanának). Két számjegyű profitemelkedés jöhet az építőipari cégeknél is − igaz, itt még mindig alacsony bázishoz mérhető a javulás.

A borús várakozások paradox módon akár jót is tehetnek a részvényárfolyamoknak. A pesszimista eredménybecsléseket − akár a könyvelésben lévő mozgástér kihasználásával − könnyebben múlhatják felül a cégek, a kellemes csalódás pedig a gyengébb eredményeket is megszépítheti. Ha úgy látják a befektetők, hogy az idei harmadik negyedév volt az alja a gazdasági ciklusnak a vállalati eredmények szempontjából, akkor elérkezettnek láthatják az időt, hogy újra beszálljanak. Ezt az elgondolást támogatja, hogy az elemzői konszenzus szerint a negyedik negyedben 8 százalékkal újra javulni fognak már az eredmények. Más kérdés, hogy ez feltételes forgatókönyv, hiszen a legnagyobb kockázat, az amerikai költségvetési szakadék mellett az európai válságkezeléssel és a kínai növekedéssel kapcsolatos potenciális makrogazdasági sokkok is negatívan befolyásolhatják az eredményeket.

Ráadásul felülteljesítés esetén sem biztos, hogy most kell beszállni, hiszen sokak szerint érik már a nagyobb korrekció: a nyári rally óta csak kismértékben korrigáltak az amerikai részvényindexek, az emelkedő csatornából továbbra sem léptek ki. A kérdés az lehet, hogy a Fed, a növekedés és az euróválság után már most elkezdtek-e figyelni a befektetők a vállalati eredményre − és így a gyenge eredményvárakozások már most beépültek az árfolyamokba −, vagy csak a jelentési szezon közben fordul majd a figyelmük a fundamentális kérdésekre.