Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem szüntetik meg, de teljesen megújítják a pénzügyi világ egyik alapkövét, a súlyos manipulációs botrányban kompromittálódott londoni bankközi kamatlábat (Libor) − olvasható ki a brit pénzügyi felügyelet, az FSA igazgatója, Martin Wheatley által vezetett bizottság három hónapos munka után nyilvánosságra hozott jelentéséből. A jövőben kerüljenek börtönbe azok a kereskedők, akik eddig a saját és bankjuk érdekében manipulálták a kamatlábakat, azok meghatározását pedig vegyék ki a brit bankszövetség (BBA) kezéből − javasolja a Wheatley-bizottság. A folyamatban részt vevő bankoknak ezentúl be kell mutatniuk a hatóságoknak − az FSA-nak, valamint az új Libort mostantól koordináló, frissen felállt hatóságnak −, hogyan jutottak el a naponta elküldött számokhoz. A reformjavaslat szerint törekedni kell arra, hogy több bankot vonjanak be a folyamatba, ezzel is csökkentve az egyes szereplők súlyát. Az FSA-nak joga lesz arra, hogy megakadályozza azt, hogy a meglátása szerint méltatlan személyek részt vegyenek a kamatláb megállapításának folyamatában. Ennél is nagyobb változást okozhat majd, hogy az eddig naponta fixált 150 kamatláb helyett csak 20-at tartanak meg, mivel az eddigi tíz devizából öt, a tizenöt időtávból pedig négy marad.
Ezek után is van esély arra, hogy befolyásolják a kamatlábakat, de a lebukás veszélye jóval nagyobb lesz − mondta tegnap az FSA igazgatója. A brit kormány, valamint a Bank of England egyaránt támogatásáról biztosította a javaslatokat. Az eddig a bankok saját bankközi kamatlábra vonatkozó becslésein alapuló Libor alapján becslések szerint 300−600 ezer milliárd dollár értékű szerződést kötöttek világszerte, az autó- és jelzáloghitelektől kezdve egészen a legbonyolultabb derivatív eszközökig. Ugyan már 2008−2009 körül − sőt egyes piaci vélemények szerint már másfél évtizede − is keringtek pletykák a kamatláb manipulálásáról, a brit gazdasági elitnek csak az idén nyáron kellett őszintén szembenéznie a kérdéssel, miután a Barclays peren kívül megállapodott a brit és amerikai hatóságokkal, beismerve a visszaéléseket. Gyakorlatilag az összes többi, a fixálásban részt vevő pénzintézettel szemben folynak eljárások a kérdésben azóta is. A bankok néha saját derivatív kereskedési üzletágukon keresztül próbáltak profitot realizálni a ténylegesnél magasabb kamatlábak megadásával, néha pedig azért küldtek be a valósnál alacsonyabb kamatokat, hogy a válságban megtépázott renoméjukat javítsák.
