Az Európai Parlament gazdasági bizottságában is rábólintottak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvre (Markets in Financial Instruments Directive, MiFiD), ám a tagállamok ellenkezésén továbbra is megbukhat az ügy. Az európai pénzügyi szabályozást alapvetően átformáló jogszabály most visszakerül az azt előkészítő Európai Bizottsághoz (EB), amely a tagállamokkal koordinálva próbálja majd azt végleges, mindenki számára elfogadható formába önteni. A tervek szerint 2015 elején lépne csak hatályba az irányelv az EU egészében. Mivel a direktíva rengeteg vitás kérdésnek megy neki, nem csak a szokás szerint a Cityt védő britek, hanem a szintén méretes pénzügyi szektorral bíró Németország, Franciaország és Luxemburg is hevesen ellenzi a javaslatokat.
A MiFiD egy átfogó irányelvben próbálna választ adni a pénzügyi rendszer működésének számos nagy vitát kiváltó kérdésére. Ezek közé tartozik az algoritmusokon és villámgyors tranzakciókon alapuló nagy gyakoriságú kereskedés (HFT), amely a 2010. májusi \"villámösszeomlás\" és a Knight Capital Group idei bukása után került főként a reflektorfénybe. Igaz, a nagy teljesítményű számítógépeket és matematika PhD-sek hadának foglalkoztatását megengedni nem tudó befektetők ennél is több ideje panaszkodnak a versenyhátrány miatt. A készülő direktíva ezt azzal orvosolná, hogy egy szereplő csak fél másodperces késéssel kérhetne új árat egy adott részvényre vagy értékpapírra − márpedig ezzel a másodpercenként több ezer adatkérésre és az ebből levont következtetésekre épülő HFT modellje nem működne. Szabályoznák a tőzsdén kívül kereskedett (OTC) értékpapírok kérdését is a MiFiD-ben − ellenőrzött, standardizált elektronikus platformokra terelnék kereskedésüket −, és korlátoznák a pénzügyi közvetítők jutalékát abban az esetben, ha az általuk képviselt intézmények pozícióiról nem tud a vevő. A tervezet külön kitér az árupiacra: az energia- és élelmiszertermékek kereskedését az eddiginél jóval szigorúbb szabályok közé szorítanák.
