Nem egyszerű mostanában befektetni a tőzsdéken, amit mi sem bizonyít jobban, mint a hedge fundok döntő többségének idei siralmas teljesítménye. Legutóbb a QE3 bejelentése okozhatott fejtörést a befektetőknek. Az általunk ismert hazai elemzők és szakértők ugyanis biztosak voltak benne, hogy ezt végül nem lépi meg a Fed, ám tévedtek és intenzív rally bontakozott ki a bejelentés után. Mire azonban a befektetők kezdtek volna az új helyzethez alkalmazkodva optimistává válni és vételi pozíciókat kiépíteni, megjött a korrekció és lassan ott tartunk, mint a QE3 bejelentése előtt. Ebben a meglehetősen kiszámíthatatlan tőkepiaci helyzetben érthető, hogy a megkérdezett szakértők véleménye sem egyöntetű az év hátralévő részének tőzsdei folyamatait illetően. Nincs összeomlás, mert megtámasztják, de nincs növekedés sem...
Zsiday Viktor, a Plotinus Nyrt. elnöke is elismerte, hogy nehéz jelenleg jól beazonosítható sztorit találni a piacokon. Az alapvető ellentmondás, hogy nincs növekedés és jövőre sem lesz a világgazdaságban, mivel mindenhol fiskális megszorítás zajlik. Ezzel szemben a biztonságosabb országok kamatszintje nulla közelében van, ezért a pénz keresi a hozamot, zajlik a kamatvadászat. A kockázatosabb eszközök, részvények viszont éppen a növekedés hiányában nem feltétlenül kínálnak jó alternatívát. Éppen ezért a piac a mániás depresszió tüneteit mutatja, hol a végtelen optimizmus, hol a teljes elkeseredés állapotába zuhan. Az elmúlt egy hónapban a felpörgésnek voltunk tanúi, így Zsiday szerint most jöhet a kiábrándulás fázisa, melynek során november közepéig 5−10 százalék korrekció következhet a részvénypiacokon. A sajátos helyzetből fakadóan azonban ezzel az esés ki is fulladhat és év végéig a piac le is tudja majd dolgozni a mínuszokat a hagyományos karácsonyi rally keretében. Hiába szokták azt mondani, hogy a mennyiségi könnyítés az árupiacoknak kedvez leginkább, most a gazdasági csökkenés ezt felülírhatja, így a legrosszabb teljesítményt az áruféleségektől várja a szakértő.
Reuters
Az aranytól sem vár csodát, mivel azt vagy a pénzügyi rendszer összeomlása esetére, vagy pedig az infláció elleni védekezésként szokták vásárolni, s az jól látszik, hogy inflációtól nem kell tartani mostanában, így aranyat sem érdemes venni.
A legjobb befektetésnek a nagy és erős vállalatok kötvényei látszanak, hiszen a zéró növekedés−nagy likviditás párosítás ezeknek kedvez leginkább. Az euróban denominált Mol- vagy OTP-kötvények még mindig jó hozamot kínálnak, s ha csak egy váratlan kormányzati lépés nem rondít bele a képbe, akkor ezek jóval alacsonyabb hozammal is foroghatnak majd. Különösen a hibrid papírok azok − mint a Magnolia- vagy az Opus-kötvények −, amelyeknél nehéz jobb értéket találni jelenleg. A magyar részvénypiacon ezzel szemben nem várható élénkülés, a külföldiek csak a négy-öt nagy papírra korlátozzák tevékenységüket, a közepes és kis papírokat nem veszi senki, így ezeknek egyre jobb az árazása. A forintra lassú leértékelődés vár, a kormány ugyanis nem tud máshogy növekedést generálni, mint a forint leértékelésével inflációt gerjeszteni és élénkíteni az exportot. A deviza szempontjából érdemes lesz figyelni a 2013. tavaszi MNB-vezetőváltásra. Az új elnök személye nagyon fontos, elképzelhető, hogy itt is lesz egy kis unortodoxia − fogalmazott. Meg kell venni az eséseket − egyelőre
Nem véletlen, hogy még nem érezzük a QE3 jótékony hatását, az ilyen programoknak ugyanis eddig mindig kellett egy hónap, mire a többletlikviditás eljutott a piacra − vélekedett Varjú Péter, az Erste vezető üzletkötője. Mivel a bankrendszeren keresztül érkezik a Fed havi 40 milliárdos ajándéka, a multiplikátor hatás is érvényesül, így azzal lehet számolni, hogy a piacokon 160 milliárd dollár értékű többletlikviditás fejti majd ki hatását. Ez pedig nem lehet más, mint emelkedés, növekedési kilátások híján likviditásvezérelt emelkedés, lassú, de folyamatos. Ebben a helyzetben a befektetők a legjobban teszik, ha az eséseket megveszik, hiszen kár lenne az áramlással szemben úszni − fogalmazott Varjú. Lehetnek persze olyan rendkívüli sokkok, amelyek felülírják ezt a hatást, de mind az amerikai, mind az európai lépések a likviditás bővítését ígérik, ami korlátossá teszi az eséseket. Nem a magyar piac lesz a nyertese ennek a folyamatnak, hiszen a magyar részvények egyértelműen politikai kockázatok miatt forognak ilyen nyomott áron, s a befektetők által várt IMF-megállapodást a kockázatvállalási kedv növekedésével a piac nem fogja kikényszeríteni a kormányból. Az OTP esetében nem kevesebb mint 60 százalék a diszkont a régiós társakhoz képest, de elég csak a Mol és az OMV legfrissebb kötvénykibocsátását összehasonlítani (a Mol 6,25, az OMV 2,6 százalékos kamattal tudott kötvényt kibocsátani a közelmúltban − a szerk.). A magyar piac azonban így is tarthatja a lépést Európával. Varjú a Mol esetében a kiváló fundamentumokra hívja fel a figyelmet, mint a finomítói árrés megugrása vagy a kedvező kurdisztáni helyzet. Az olajpapír ráadásul négy igen fontos támaszszint felett áll: a 18 350-es Fibonacci-szint után 18 200-on, 18 000-en, majd 17 600-on vannak támaszok. Az OTP-nél a 3800 alatti régió veszélyes lehet, de ha esetleg elesne a támasz, akkor sem vár 3300 forintos árfolyamot a szakértő, legfeljebb 200−250 forint a lefelé kockázat. Az eséseket azonban német és magyar papírokban is vételre érdemes kihasználni, aki pedig nyugodtabb piacot szeretne, annak az amerikai részvények is ajánlhatók − tette hozzá. Az árupiacok a kínai lassulás és az amerikai és európai stagnálás fényében Varjú szerint sem tűnnek jó befektetésnek. Amennyiben az iráni helyzet eszkalálódik, átmenetileg elszállhat az arany és az olaj ára, a gazdasági növekedéshez kapcsolódó áruféleségeket azonban jobb elfelejteni.
Volatilis őszre, ingadozó árfolyamokra számít Pletser Tamás, az ING elemzője. Az európai adósságválság messze nincs megoldva, jelenleg a már 30 milliárd eurósra duzzadt görög hiány és a spanyol megszorítások a fő félelmek a piacon. Nem látni, hogy a világban lévő problémák mitől fognak megoldódni a következő öt-tíz évben, és ha nem érkezik hathatós megoldás, azt hosszú távon a piacok nem fogják tolerálni. A részvénypiacnak egyfelől komoly támaszt jelent az alacsony kamatszint, ugyanakkor elsődleges téma, hogy a vállalati nyereségek a harmadik negyedévben már csökkenni fognak. Ellentétes erők feszülnek tehát egymásnak, ami jelentős ingadozásokat, forró őszt hozhat − vélekedett Pletser, hozzátéve, hogy a lefelé mutató kockázatok erősebbek.
A magyar eszközöket az országkockázat miatt továbbra is nyomott árazás jellemezheti, miközben nem fogunk növekedni, jó esetben is csak stagnálni, nehéz a magyar részvények mellett érvelni − tette hozzá. Pletser szerint is az IMF-megállapodás az, ami jelenleg követ dobna a magyar piac állóvizébe, de egyre inkább úgy néz ki, ez a megállapodás inkább utóbb várható, mint előbb.
