A válság mélypontja, 2009 tavasza óta nem járt a sanghaji kompozit index 2000 pont alatt, magyar idő szerint szerda hajnalban azonban a zárás előtt nem sokkal megfordult 1999,48 ponton is. Az irányadó kínai részvénykosár az utóbbi három hónapban tíz százalékot zuhant, az év elején pedig 2500 pontnál járt − igaz, 2007-es, jóval hatezer pont feletti csúcsa óta nem is igazán tudott magához térni az index. A sanghaji részvénykosárban az exportáló iparvállalatok, az ingatlanfejlesztők, valamint az ezeket finanszírozó bankok vannak túlsúlyban, márpedig a piac egyre szkeptikusabb ezek hosszú távú kilátásaival kapcsolatban. A kínai vezetőség által elképzelt új, belső keresleten alapuló gazdasági modellt képviselő cégeknek pedig még relatíve csekély a súlyuk.
Kína vezetése elégedetlen az ország szolgáltatószektorának versenyképességével, ezért a jövőre induló, XII. ötéves tervben megnyitnák ezt az ágazatot is a külföldi tőkeberuházások előtt − közölte az Új Kína állami hírügynökség szerint Ven Csia-pao kínai miniszterelnök. A legnagyobb ázsiai gazdaságban a GDP 40 százalékáért felelős a szolgáltatószektor, amely egyébként jóval változatosabb a szinte kizárólag csak az exportkonjunktúrától függő, ám egyelőre jóval nagyobb feldolgozóiparnál, azért a kínai vezetésnek van oka aggódni.
Az idei második negyedéves folyó fizetési mérleg elsősorban a szolgáltatások kereskedelmén elkönyvelt 22 milliárd dolláros mínusz miatt fordult deficitbe, és Kínát az Indiával szembeni versenyben is frusztrálja, hogy utóbbi hatékonyabban szakosodott a szolgáltatásokra. Megfigyelők szerint az új ötéves terv a gazdaság exportfüggőségének kiegyensúlyozására, és ezért az eddigieknél inkább a belső kereslettel együtt gyarapodó szolgáltatásokra fog koncentrálni.
