Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A globális válság arra kényszerítette a döntéshozókat, hogy felülvizsgálják, milyen szerepet játszik pénzügyi rendszerük a jobb gazdasági eredmények elérésében. A Valutaalap szakemberei több ország vizsgálata alapján megállapították, hogy vannak olyan pénzügyi közvetítő rendszerek, amelyeknek nagyobb szerepük lehet a pozitív gazdasági teljesítményekben, mint másoknak. Pozitív hatást találtak például a növekedés és a pénzügyi puffer mérete között: a bankoknál a védelmet nyújtó puffer javíthatja a gazdaság működését. Ezt inkább a feltörekvő országoknál lehetett megfigyelni, miután a fejlett gazdaságok esetében ezek a pufferek nem voltak elég nagyok és elég likvidek. Arra is rámutattak azonban, hogy a puffer relatíve magas szintje már visszaüt: a túl biztonságos rendszer alacsonyabb gazdasági növekedést eredményezhet, ami szintén leginkább az alacsony jövedelmű országoknál jelentkezik.
Pénzügyi instabilitást és gyengébb gazdasági teljesítményt eredményezhet az is, ha a helyi pénzügyi rendszerek erősebben kitettek bizonyos típusú nem tradicionális banki közvetítőknek, illetve ha magas a külföldi bankok hányada. A határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó pénzintézetek a legtöbb esetben jótékonyan hatnak a gazdaságra, de ha ezek nem jól menedzseltek, akkor instabilitást \"importálhatnak\" és gátolhatják a növekedést. (A német bankrendszerben például ilyen probléma, hogy nagy arányban támaszkodik a nem ügyfélbetétforrásokra, az USA bankjait pedig a helyi és globális összekapcsolódás nagy mértéke teszi fogékonnyá a fertőzésre.) Mindezek ellenére az a következtetés nem vonható le − jegyzi meg a jelentés −, hogy a nem tradicionális banki közvetítők szerepe és a pénzügyi globalizáció nem lenne hasznos, sokkal inkább az jelenthető ki, hogy a külföldi bankok jelenlétének van ára is. Ha ugyanis ezek a bankok jól menedzseltek, elkötelezettek a helyi gazdaság és régió iránt, akkor pozitív hatást gyakorolnak a gazdaságra is.
Azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a pénzügyi rendszer egy bizonyos jellemzője minden esetben jobb gazdasági teljesítményt eredményez. Az IMF szakemberei különböző gazdaságok helyzetét vizsgálva arra jutottak, hogy míg bizonyos rendszerek egyaránt eredményezhetnek biztonságot és hatékonyságot, a döntéshozók mégis azzal szembesülhetnek, hogy kompromisszumot kell találniuk a növekedés és a pénzügyi rendszer biztonsága között. Azok a szabályozási koncepciók, amelyek a nagyobb pénzügyi puffert szorgalmazzák (például a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság), javíthatják a gazdaság teljesítményét, ám ennek akkor jó minőségű tőkét és valóban likvid eszközöket kell tartalmazniuk.
