Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orosz gazdasági miniszter nyilatkozata, miszerint országa − amely a világ harmadik legnagyobb búzaexportőre − leállíthatja a gabonafélék kivitelét, rövid riadalmat okozott a piacon, a chicagói terménytőzsdén hirtelen közel két százalékkal, bushelenként közel 8,97 dollárra ugrott a búza decemberi jegyzése. Azóta a gyors kormányzati cáfolatok hatására visszaesett az árfolyam, a decemberi kontraktus 8,9, a jövő márciusi − ezért valamivel több kockázatot hordozó − lejárat pedig 8,995 dolláron áll.
Lenne némi alapja az orosz búzatermés védelmének, hiszen az orosz mezőgazdasági minisztérium a szárazság miatt a tavalyi 94 millió tonnánál húsz százalékkal kevesebb, mindössze 75 millió tonna termésre számít. Ebből a belső fogyasztás levonása után csak 10-15 millió tonna felesleg maradna, amit az orosz exportőrök külföldre vihetnének, márpedig ez az értékesítések jelenlegi üteme mellett csak az év végéig lenne elég. A Glencore mezőgazdasági terményüzletágának vezetője, Christopher Mahoney már a miniszteri nyilatkozat előtt néhány nappal is arról beszélt, hogy ellátási szempontból is racionális lehet orosz oldalról az exportkorlátozás. A piacon mindenesetre elkezdték mérlegelni az orosz búza kiesésének kockázatait; a Financial Times összeállítása szerint például a külföldi országokba búzát szállító cégeket kedvezőbben érintené a két évvel ezelőttihez hasonló \"brutális\", teljes exporttilalom bevezetése, mivel akkor a szerződések jogilag érvényüket vesztenék. Az export korlátozásának hatása azonban a globális piac szempontjából távolról sem lenne komoly.
Reuters
Bármennyire is élénk a spekuláció, a búza árfolyamában a pánik még egyáltalán nem érződik − mondta a Napi Gazdaságnak Pálffy Gergely, a Buda-Cash elemzője, aki szerint inkább a jövő évi betakarítás beárazásával, és a termőterületeken a csapadékmennyiség követésével vannak elfoglalva a kereskedők. A május előtti kontraktusok esetében még magasan fogja tartani az árfolyamot, hogy a készletek alacsonyak a most zárult gyenge aratás után. Heitner Tamás, a Solar Capital vezető üzletkötője szerint az idei katasztrofális szárazság után a jövő évi búzatermést már a normalitás jegyében értékelik, legalábbis erre utal, hogy a jövő novemberi kukoricajegyzések tíz százalékkal alacsonyabbak az idén decemberi szállítás árainál.
A mohóbb árupiaci befektetők reményeit a Federal Reserve a mennyiségi lazítási program harmadik körének beindításáról szóló másfél héttel ezelőtti bejelentése sem váltotta be az árupiacokon. Sőt, a hangulatot azóta inkább a globális növekedés gyengesége miatti aggodalom hajtja, így az árupiacok egészét követő S&P GSCI ahelyett, hogy emelkedett volna az ingyenpénz beáramlása miatt, közel öt százalékot zuhant. A legfeltűnőbb az olaj piacán volt a gyors átrendeződés, hiszen a Brent már a 117 dolláros, a WTI pedig a százdolláros szintet ostromolta, amikor a Fed bejelentését követően több hullámban érkező esések után az előbbi 109 dollár alá, utóbbi pedig 91,4 dollárra bukott − minden bizonnyal azért, mert az ijedősebb befektetők gyorsan zárni kezdték long pozícióikat, amikor nem jött a várt emelkedés. Pálffy szerint az olaj jóval likvidebb a többi árupiaci termékeknél, ezért az intézményi eszközallokáció irányát jóval hamarabb tükrözi; a szoft termények és a kevésbé likvid ipari fémek lomhábban követik ezt az irányt, és egyébként is kevésbé korrelálnak az uralkodó piaci hangulattal. Az amerikai árupiaci felügyelet, a CFTC adatai szerint az intézményi befektetők szeptemberben nyár óta először csökkentették az árupiaci kategóriákban a long pozícióikat.
Napi grafikonok
