A Telekom, a Mol és az Egis lett a sláger

Enyhén emelkedett a nyitott részvényhatáridős kötésállomány árfolyamértéke március eleje óta a Budapesti Értéktőzsdén, mindezt a BUX index 10 százalékot meghaladó csökkenése kísérte ebben az időszakban. Míg a tavasz elején összesen 16,6 milliárd forint értékben volt nyitva ilyen pozíció a BÉT határidős piacán, addig ez az érték mostanra 17,2 milliárd forint fölé emelkedett. Ez a technikai elemzés hüvelykujjszabálya szerint nem jó jel, azt jelzi ugyanis, hogy a piacra érkező új pénzek a már meglévő, ez esetben lefelé tartó trendet támogatják.

Nemcsak az árfolyamérték, de a nyitott kontraktusok száma is növekedett ebben az időszakban, s ebből gyakorlatilag a Richter kivételével az összes blue-chip kivette a részét. A gyógyszeripari részvény esetében az árfolyam hosszabb ideje tartó egy helyben topogása a jelek szerint a pozíciók zárására ösztönözte a szereplőket, a blue-chiphez képest amúgy sem magas nyitott kontraktusok állománya 30 százalékkal csökkent az elmúlt négy hónap során. Alaposan megmozgatta viszont a szereplők fantáziáját a Mol-, a Magyar Telekom- és az Egis-részvények mélyrepülése. Mindhárom blue-chipnél a nyitott kötésállomány arányaiban nagy növekedését lehetett tapasztalni. A Mol esetében 2100 darabról 3000 fölé, a Telekomnál 1300 körüli szintről 3100 fölé, az Egis-részvényeknél pedig 1700 darabról 2500 fölé emelkedett a nyitott kontraktusszám. Nehéz megmondani, hogy az emelkedő nyitott állomány befektetői oldalról inkább finanszírozott, tőkeáttételes vételi, vagy inkább eladási pozíciókat takar-e, azonban a magyar piac sajátosságai alapján az előbbi valószínű. Ez arra utalhat, hogy az esetlegesen kivonuló intézmények által eladott részvények egy része hazai befektetőkhöz vándorolhatott, akik a tőkeáttételes konstrukciók ezen típusát is felhasználhatták vásárlásaikhoz. A piacból a legnagyobb szeletet kihasító OTP-részvényeknél is hasonló folyamatok voltak megfigyelhetők, az árfolyam közel 20 százalékkal csökkent ebben az időszakban, a nyitott kötésállomány eközben mintegy 6 százalékkal emelkedett, 13 590 kontraktusra.

A finanszírozási toplistán eközben nem történt változás az első négy helyen, az E-Star, a PannErgy, a Synergon és a CIG azok a cégek, amelyek jegyzett tőkéjéhez képest legmagasabb a nyitott határidős kötésállomány aránya. Mivel ezen részvények nem rendelkeznek a blue-chipekéhez hasonló likviditással, feltételezhető, hogy ezen pozíciók nagy része finanszírozott vétel. Ez azt jelenti, hogy ezen cégeknél a legmagasabb a tulajdonosok részéről a hitelből finanszírozott részvényállomány, ami sérülékennyé teheti az árfolyamot. Jól példázza ezt az adott részvények elmúlt évekbeli teljesítménye, rajtuk kívül emlékezetes szereplője volt ennek a körnek az Est Media is, amelynél már az árfolyam töredékére hullása nyomán leépültek a határidős pozíciók is.