Érdekes eset történt a múlt héten a német kötvénypiacon: negatív hozammal keltek el az aukción a kétéves kötvények. Ez első körben talán közgazdasági képtelenségnek tűnhet, hiszen különös, hogy valaki úgy ad kölcsön, hogy kevesebbet kap vissza. A befektetők talán a többi eszköztől még rosszabb teljesítményt várnak − de ez sem racionális magyarázat, hiszen ha nem fektetnék be a pénzt, akkor legalább a nulla hozam elérhető lenne. A valódi magyarázat az intézményi befektetőket korlátozó szabályoknál keresendő: egy befektetési alap kénytelen akár negatív hozammal is megvenni egy állampapírt, mert mondjuk kezelési szabályzata szerint a portfóliójának egy bizonyos százalékát csak egy adott ország vagy országcsoport állampapírjaiban tarthatja. Nem áshatja el és a párnacihát sem használhatja, mert a szabály az szabály, még akkor is, ha azt egészen más gazdasági környezetben alkották meg.
A forintalapon befektetőknek persze mindez csak elvi probléma, hiszen mi elég messze járunk a negatív hozamszintektől. Az abnormális helyzetből menekülők azonban jobban hajlandók vállalni a kockázatokat, és ez segíthet a magyar állampapírpiacnak is. A negatívhozam-jelenség a kockázattól való félelem következménye, leginkább akkor van ez így, ha egyidejűleg a kockázatok csökkenését érzik. Magyarországon ez így van, végre-valahára nem csak beszélnek az IMF-tárgyalásokról, hanem azok meg is kezdődtek. Konkrétumok egyelőre nincsenek, de piaci szempontból ez paradox módon még jó is, hiszen az optimizmus így könnyedén fennmaradhat.
Most mindenesetre tombol az eufória, és a magyar állampapírhozamok szépen csökkennek. A rövid futamidőknél ez már bőven 7 százalék alatti hozamszintet jelent − a három hónapos papírnál 6,89 százalék lett az aukciós átlag, az egyévesnél ennél négy ponttal magasabb. Mindkét sorozatból komoly mértékű mennyiségemelés történt, 10, illetve 15 milliárd forintnyi. Ami a hosszú futamidőket illeti, ott is rózsás a helyzet, a legmagasabb ugyan továbbra is a leghosszabb lejárat hozama, ez viszont csupán 7,15 százalék volt csütörtök délután. A számokból jól látszik, csökkent a különbség a hozamgörbe rövid és hosszú oldala között, tehát a görbe jelentősen lelapult. Ez azt mutatja, hogy a befektetők nem értékelik sokkal kockázatosabbnak az állam hosszabb távú hitelezését. Nagy siker lesz, ha mindez így marad az IMF-tárgyalások lezárulta után is, addig azonban érdemes azokra a nyilatkozatokra gondolni, melyek szerint hosszú és nehéz tárgyalásoknak nézünk elébe.
