Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai vegyipari szektor szeptembertől kezdődő hosszú menetelése − hasonlóan a nagyobb piacokhoz - márciusban ért véget, az éves csúcsokról történő visszazuhanás mértéke azonban jóval alacsonyabb volt a vezető indexekhez képest. Számos jel utal arra, hogy a vegyipari cégek idei kilátásai korántsem nevezhetők borúsnak, az érvényesíthető árrés érdemben növekedhet, a 12 havi EBIT-marzs a válság előtti szinteket is meghaladja, a termékek iránti kereslet egyelőre stabil és lassan növekszik, az iparág profitbővülése az elkövetkező évben elérheti a húsz százalékot. Néhány izgalmasabb szereplő részvényének elmúlt hetekben megfigyelhető hanyatlása akár jó belépési pontként is értelmezhető.
A hazai piacon a régi ismerős TVK ma már keveseket hoz lázba, elsősorban az alacsony közkézhányad, a megfelelő likviditás és a befektetői sztori hiánya miatt, azonban néhány mutatóját tekintve a legolcsóbb vegyipari cégnek tekinthető. Az elemzők már régóta nem foglalkoznak érdemben a céggel, a társaság profitabilitása is gyengének nevezhető, azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy az 1950 forintos piaci áron mindössze 0,12-es P/S-ről és 0,35-ös P/BV-ről beszélhetünk. Az első negyedév 3 milliárdos vesztesége inkább átmeneti negatívumként értelmezhető, a hatékonyságjavulás és az iparági környezet alakulása idővel számottevően javíthatja az eredményességet.
A nagyobb európai szereplők közül figyelemre méltó lehet a BASF szereplése, a társaság számos területen készül fajsúlyos bejelentésre. Egyrészt az általa tulajdonolt Wintershall szándéka a Gazprommal történő eszközcserére, másrészt szintén e cég érdeklődése az RWE olaj- és gázkitermelési koncesszióira, harmadrészt a középtávú stratégia részeként körvonalazódó, folyamatosan növekvő beruházási volumen is mind-mind arra utalnak, hogy a társaság határozott elképzelésekkel rendelkezik a jövőt illetően. Az általános visszaesés, úgy tűnik, kevésbé érinti a vegyipar szereplőit, hozzáértők a német piacon 5 százalékos eladásbővülést és 20 százalékos profitbővülést prognosztizálnak. Az első negyedéves számok nem okoztak csalódást, a nettó profit 3 százalékkal haladta meg a piaci konszenzust, jelentősen csökkent az adósságállomány, így minden adott lehet egy számottevő dráguláshoz. Az 55,6 eurós ár a hozzáértők szerint 72 fölé emelkedhet éves távlatban, a 9,4-es P/E, a 0,68-as P/S, a 4,9-es EV/EBITDA mellett a kiemelkedően jó hatékonyságot is figyelembe véve kifejezetten vonzó értékek.
A Bayerből önállósodott Lanxess kifejezetten jó negyedévet produkált és az ez évi menedzsmentvárakozások is felfelé módosultak, így az utóbbi hetek 25 százalékos részvényárfolyam-hanyatlása alkalmassá tették a beszállásra. A 49,6 eurós szinten mindössze 6,8-as idei és 6,2-es jövő évi várható profittal kalkulált P/E-ről beszélhetünk, 0,48-as P/S és 26 százalékos ROE-szint mellett. Az olefin- és polimerárak alakulása szintén kedvező lehet a cégnek, így nem csoda, ha a legtöbb iparági elemző egyértelmű vételre ajánlja a részvényt, akár 50 százalékos drágulást is elképzelhetőnek tartva.
A francia Totalból kivált Arkema szintén kiváló számokkal örvendeztette meg részvényeseit, elsősorban az érvényesíthető árrés és a korábbi akvizíciók sikeres integrálásának köszönhetően. A második negyedéves teljesítmény valószínűleg gyengébb lesz a nagy volumenű gyárkarbantartási munkálatok és az ezzel kapcsolatos leállások miatt, azonban így is tartható az ambiciózus éves terv a 8 euró fölötti EPS-szel. Az 52 eurós részvényár 6 feletti P/E-t eredményez erre az évre 4 körüli EV/EBITDA mellett, míg az elemzői célárak 80 eurós magasságban vannak.
A műanyagipari túlsúllyal rendelkező francia Solvay negyedéves számai 20 százalékkal haladták meg EBITDA-szinten az elemzői várakozásokat, azonban csak az utóbbi hetek árfolyamzuhanása tette vonzóvá, a mutatói alapján nem tartozik a legolcsóbb szereplők közé. Ennek ellenére 83 eurón jó néhány szektorelemző lát benne fantáziát, mintegy 25 százalékos drágulást vizionálva.
A lengyel Synthos azon kevesek táborát gyarapítja, akik visszaemelkedtek éves csúcsuk környékére, annak ellenére, hogy a társaság a közeljövőben nem számít lényeges profitbővülésre. A magyarázat a 8 százalékhoz közelítő osztalékhozamban és a szektor egyik legjobb eszközhatékonyságában keresendő.
